Tudom, hogy akarsz!

7.rész

-Akkor..én....magatokra hagylak titeket! -igyekezett összeszedni magát Uraraka s már el is indult.

Deku meg akarta állítani, de Kacchan pont akkor karolta át s vészesen közel hajolt az arcához. Mi ütött belé? Eddig sosem csinált ilyet mások előtt.

Sétálni kezdtek, Deku belebújt az illatos kabátba s elrejtette benne fél arcát. Lehunyta szemét ahogy beszívta a savanykásan édes citromillatot.
Álomba illő pillanat volt, elvörösödve Kacchanra tekintett, aki szintén a fiúra nézett.

-Deku. Fázol? -szorított egyet a fiú derekán, aki kikerekedett szemekkel nézett a vörös íriszekbe. Ismeretlen csillogást fedezett fel bennük, ami őszintén megijesztette. Kacchan furcsán viselkedik. Talán meg kéne kérdezze mi a baj?

-Kacchan? -megálltak, ahogy Deku összes gondolata is. -Furcsán viselkedel. Minden rendben? -Bakugou összezavarodott. Lesokkolt tekintettel nézett Dekura, aki szinte eltűnt a kabátjában.

-Huh? CSAK PRÓBÁLTAM RENDES LENNI! NEKED SEMMI SEM TETSZIK? -azzal trappolva előre sietett.

-Kacchan várj! -szaladt utána. Mire utolérte, a kollégium előtt álltak. Bakugou ugyan megállt, de a sok ablak miatt, amin bármelyik osztálytársuk figyelhet, egyikőjük sem tett semmit.
Katsuki besétált, Midoriya a nyomában.

-Midoriya-kun! Gyertek, All might hozott nekünk kaját!

...

Az üveg pörgött s mindenki feszülten figyelte, vajon kinél fog megállni.
-Csak legyen Momo. -morogta Mineta, mire páran felsóhajtottak. Az üveg viszont Denkinél állt meg.

-Felelsz vagy mersz! -kérdezte Kirishima.

-Felelek.

-Ez nem túl férfias, de legyen. -feszülten néztek egymásra, mintha valami elcseszett western filmbe lennének. -Meséld el részletesen a legelső alkalmat, mikor együtt voltál egy lánnyal.

-HOGY MIVAN? Azt mát nem! -tiltakozott.

-Ugyan Denki! Egyátalán nem ciki erről beszélni!

-Dehogyisnem! Akkor inkább vetkőzöm! -mondta, majd nem figyelve a szomorúságot imitáló ujjogásra, lekapta a felsőjét. Ekkor egy kicsit mindenki elcsöndesedett. -Mivan? -újra megpörgették az üveget, egyedül Kirishima és Deku tekintete maradt a fiún. Deku alaposan megnézte a cikkcakkokban végigfutó heget a mellkasán. Kirishima viszont más okból nézte.
Eközben az üveg megállt. Mindenki feszülten nézett maga elé.

-Chh. -jött a válasz.

-Ki fog kérdezni Bakugoutól? -néztek mindenkin végig.

-Majd én. -mindenki szeme elkerekedett Uraraka határozottságán, miközben Bakugou csak egy újabb "Chh" -el lerendezte a dolgot. -Feltéve ha felelsz.

-Merek. Minek nézel te engem gömbfejű! -szokatlanul normális hangnemben válaszolt.

-Akkor...ülj az ölébe a játék végéig annak az embernek, aki a legjobban tetszik. -mindenki megrezzent, tudták, hogy ordítani fog, miszerint ilyen hülyeségben nincs benne, de mind tévedtek.

-Tőlem... -morgott, majd karba tett kézzel elsétált az üveg mellett.

Deku feltekintett morcos pofijára, majd kinyújtotta a lábait s ő ráhelyezkedett.
Egymásra néztek, Bakugou továbbra is morcosan nézett, de Midoriya képtelen volt megállni a mosolygást. Annyira magukkal foglalkoztak, hogy csak pillanatokkal később vették észre, hogy mindenki rájuk bámul.

-Hhehe! -vakarta meg a tarkóját Izuku elvörösödve, míg Bakugou csak Deku vállát nézte.

-Na erre nem számítottam. -jelentette ki Ashido, mire mindenki egyetértően bólogatott.

-Mostmár tudjátok, úgyhogy folytassátok ezt a szart! -morgott Kacchan, míg Deku gyorsan és észrevehetetlenül derekára csúsztatta kezét.

A játék végéig így voltak, Bakugou nekitámasztotta fejét Dekunak, akinek egész teste forrott. Azt kívánta, bárcsak senki nem lenne most a nappaliban és erősen magához ölelhetné.
Ekkor Bakugou szőke tincseiből feltekintett s Urarakára akadt tekintete. Csak egy pillanatig látta a fájdalmas tekintetét, mert azonnal megváltozott arckifejezése. Deku összezavarodott. Talán tetszene Urarakának? Zavarja, hogy Kacchan és ő jóban vannak?

-Én most... -állt fel, míg Bakugou a földre huppant kiesve öléből. -Megyek a szobámba. -túrt bele az összekócolt hajába. Az osztálytársai elcsöndesedtek s egymásra néztek, míg a fiú el nem hagyta a nappalit.

-Vajon mi lelte?

-Lehet zavarba esett.

-Nekem nem úgy tűnt. -valamennyien Bakugoura tekintettek.

-Most mit néztek?

-Menj és nézd meg, hogy jól van-e!

-NE SZÓLJATOK BELE!

Deku eközben felért a szobájába. Körbenézett, nem akart itt lenni. Felkapta melegítőjét s kinyitotta az ajtót. Amint meglátta a közeledő Kacchant visszacsukta az ajtót, majd gyorsan kimászott az ablakon.

Épp időben, mikor Bakugou benyitott, egy üres szobában volt. Beljebb lépett s körbenézett. Mindenhol All mightos cuccok. Hogy nem kergeti az őrületbe ez a sok...All might? Leült az asztalhoz, majd egy kis bámészkodás után kutakodni kezdett. Az egyik fiókban egy csúnya füzet volt, amit nagyon jól ismert, de sosem nézte meg alaposabban. Belenyitott s lapozgatni kezdte. Ekkor felfigyelt egy hangos puffanásra odalent. Kinézett az ablakon, de nem látott semmit.