Only You /Ⓑ︎Ⓔ︎Ⓕ︎Ⓔ︎Ⓙ︎Ⓔ︎Ⓩ︎Ⓔ︎Ⓣ︎Ⓣ︎/

~8.Rèsz~

Charles Leclerc
------------------------------------------------------------

Július 16. Szombat

Ma van az időmérő edzés. Még mindig a tegnap estèn gondolkoztam. Jay-ra mindig is úgy tekintettem mintha a hugom lenne de a  tegnap este óta valahogy más az egész, de ha jobban belegondolok nem csak tegnap este óta hanem azóta amióta visszajött Londonból

-Kèsz vagy kölyök? -Kèrdezte Andrea az edzőm. Az Alfa Romeonál is velem volt, sokmindent köszönhetek neki

-Igen. -Kèszen voltam de a gondolataim Jay körül forogtak.

-Okè akkor beszállás

-Jay hol van?

-Hmm nemtudom. -Nèzett körül
-Ott van! Ide hívom. -Andrea elindult a lány felé akinek a nyakába ott lógott a Ferraris logóval ellátott fejhallgató. Beszéltek pár szót majd Jay elindult felém Andrea pedig Mattia felé ment

-Na mivan bajnok? -Kèrdezte mosolyogva. Olyan jó látni mosolyogni. Gyönyörű volt

-Jah semmi csak...

-Csak félsz. -Fejezte be a mondatot helyettem

-Igen. -Bólintottam. Ilyet sose vallanèk be másnak de Jayban meg bízom.

-Ha nem sikerül az sem baj. Majd máskor fog. Amint megtudod, milyen érzés a bukás, meglesz az eltökéltséged a sikerhez. -Mosolygott bátorítan

-Charles ideje indulni. -Szólalt meg Mattia. A fülemben már ott volt a füles már csak a  maszkot ès sisakot kellett felvennem.

-Sok sikert! -Mosolygott Jay. Ő nem láthatta, de én is mosolyogtam belül. Felvettem a maszkot ès a sisakot ès beszálltam az autóba. Egy utolsó pillantást vettem Jay-ra, majd elindultam. Kiálltam a  boxutcából és nekiálltam a kerekeket melegíteni

-P5,P5 Charles. Nem sokkal maradtál le Sebastiantól! Szép munka!

-A picsába! Köszönöm srácok, ti jók voltatok. -Csalódott voltam, nem voltam megelégedve. Mikor kiszálltam az autóból mindenki ugrálva ujjongott

-Gratulálok! -Ez hallatszott mindenhonnan

-Kösz srácok. -Varázsoltam magamra egy mosolyt. Jobbra számítottam és ez nem a csapat hibája, hanem az enyém. Bementem az öltözőmbe hogy átöltözzek de valaki kopogott

-Sziaa. -Jött be Jay

-Szia. -Talán ő az egyetlen aki látja rajtam mennyire elvagyok kenődve, teljesen átlát rajtam

-Ügyes voltál! -Mosolygott

-Lehettem volna jobb is. -Húztam le az overálom cibzárját

-Hè ez még csak az időmérő volt! Holnap még javíthatsz a versenyen! -Lèpett közelebb

-Legalább te így gondolod..

-Nem csak én, mindenki! Ahhoz képest nagyon jó voltál, az ötödik hely is valami! De most gyorsan öltözz. Muszáj interjút adnod! -Adott egy puszit az arcomra, majd kiment. Magamra hagyott a gondolataimmal amik csak a puszi körül forogtak. Lehet baráti puszi volt...

Gyorsan át öltöztem, felkaptam a cuccaim majd kimentem. Amikor kiléptem az öltözőből Jay ès Seb beszélgettek.

-Áhh itt is van -Mosolygott Sebastian. Én megyek. Sziasztok -Köszönt ès még mielőtt bármelyikünk is válaszolhatott volna elment

-Jèzusom. -Dörzsöltem meg az arcom. -Már megint mit kombinált össze-vissza? -Kèrdeztem

-Nem akarod megtudni. -Rázta a fejét

-Igazad van. Nem akarom tudni. -Èrtettem vele egyet. Egy kis csend után mindketten elnevettük magunkat. Na menjünk, az interjúkat gyorsan letudtam. Jay türelmesen várt rám, imádom hogy ennyire türelmes, igazából ő mindig is az volt.

-Mehetünk? -Kèrdezte

-Igen -Bólintottam. Átkaroltam a vállát ès úgy sétáltunk. Nem érdekelt hogy holnap mindenki azt fogja mondani hogy együtt vagyunk, csak szerettem volna èlvezni Jay társaságát