Only You /Ⓑ︎Ⓔ︎Ⓕ︎Ⓔ︎Ⓙ︎Ⓔ︎Ⓩ︎Ⓔ︎Ⓣ︎Ⓣ︎/

~7.Rèsz~

Jayla Williams
------------------------------------------------------------

Július. 2. szombat

A szabadedzés jól sikerült Charles és Carlos számára, Max nem teljesített olyan jól mint ahogy várta, de azért ő sem maradt le a többiektől

-Na mizujs? -Jött mellém Daniel

-Semmi, Charlest várom

-Egymáshoz vagytok nőve. -nevetett

-Ez nem igaz! -Tiltakoztam.
-Ő mondta hogy várjam meg itt

-Hmm ez nagyon meggyőző érv volt -nevetett ki

-Hali! -Állt meg mellettünk Lando
-Mi a vita tárgya?

-Semmi -morogtam

-Ricciardo mit csináltál? -Fordult az ausztrál felé

-Èn ugyan semmit csak közöltem vele
hogy teljesen össze vannak nőve Leclerc-el

-Hát van benne valami...-csaptam vállon a brit fiút!

-Hèè nem ér bántalmazni!

-Igaza van! Ez állatkínzás-bólogatott Daniel

-Na meg állj! Úgy elverlek ma este a  játékban...

-Milyen játékban? -Vágtam közbe

-Ma este összegyűlünk  páran Max szobájában ès játszunk. Charles is jön, azthittem tudtad... -Akadt meg

-Nem, nem tudtam- ráztam a fejem. Őszintén most nem nagyon tudom mi van mert nem beszéltünk egymással - hajtottam le a fejem mert igen is bántam hogy haragszik rám...

-Hát szerintem ezt megkène beszèlnetek szóval mi megyünk is. -Mondta Lando majd elráncigálta Danielt. Hátra fordultam ès láttam hogy Charles ott áll ès ha nem tévedek hallotta amit mondtam

-Szerintem is meg kéne beszélni. -Szólalt meg

A hotelhez vezető út csendben telt

-Gyere -húzott be a szobájába
-Figyelj Jay èn bocsánatot szeretnék kérni amiért olyan bunkó vagyok/voltam, és azért is amiért úgy kiakadtam akikor Max-al beszélgettèl. Bocsánat azért is amiért nem szóltam  a ma estèről, az teljesen kiment a fejemből. -Nevette el magát halkan, ez engem is meg mosolyogtatott
-Tudom hogy most haragszol rám. -Nem nézett rám csak a padlót nézte. Olyan  volt mint amikor még gyerekek voltunk ès eltörte az egyik játékom.

-Charles nem haragszom rád. -Mosolyogtam továbbra is. Végre felemelte a fejét így szemben találhattam magam zöldeskèk szemeivel szemben. -Igazából megèrdemeltem hiszen itt hagytalak amikor a legnagyobb szüksèg volt rám. Megèrtem amiért ilyen voltál... Csak kicsit rosszul esett. -Láttam Charleson a bűntudatot, megbánást és azt is hogy megkönnyebbült. Gondolom neked sem esett jól amikor úgy itt hagytalak...-Nèmán bólintott egyet
-Na gyere ide. -Tártam ki a karomat Charles pedig gondolkodás nélkül hozzám bújt. Fejèt a nyakamba fúrta ès szorosan ölelte a derekam. Èn a nyakát öleltem át ès mèlyen beszívtam kellemes illatát. -Ugye már te sem haragszol? -kèrdeztem