Szürke szerelem

E L S Ő

Irói szemszög

A hideg tekintetű lány átvágott a tömegen, hogy visszakaphassa három nagy, gyöngyházhatású, májvarózsaszín bőröndjét. Egyeseket meglökött, vagy egyszerűen csak nekiment valakinek. Ez nem az ő napja volt, de megítélésem szerint nem is az ő éve.

Taxit hívott a repülőtér elé, és a hotelhez - ahol megszált,- navigálta a taxisöfőrt. A szállodához érve lusta léptekkel szált ki, de mire a csomagtartóhoz ért, a taxis már ott termett mellette, és kivette  a csomagjait. Kifizette, majd megköszönte az utat, s megfordult. A hotel óriási volt, előkelő, és minden bizonnyal drága.

A szüleim csak ilyenben tudnak élni - gondolta magában szomorúan elhúzva a száját. Csoda hát,  hogy saját szüleit sem szereti igazán?

Odament a recepcióshoz, akinek annak ellenére, hogy igazáncsak megnyerő kinézete volt, haláli unalommal kezelte az új vendéget. - Üdvözlöm Hölgyem. Szadabna tudnom a nevét?

- Winter Prescott - közölte a lány, s miután a még férfinek nem mondható fiú bólintott, kiegészítette mondandóját. - A szüleim, Amanda és Edward Prescott foglaltak itt nekem lakosztályt, addig, amíg itt kívánok maradni - a fiú fürge ujjai szinte táncoltak a klaviatúrán, s végűl felnézett az idősebbik Prescott lányra.

- Üdvözlöm a Grand Hotel Oklahomában. A nevem Henry Cooper, ha bármi van, valami meghibásodik, esetleg szüksége lenne valamire, kérem a recepciót hívja - adta a lány kezébe a szobakulcsot. - A csomagjait felviszik, azt nyugodtan itt hagyhatja.

És valóban, mire a lány felért, a dolgai ott díszelegtek az ablak alatt.

Nem ismerte sem a helyet, sem a várost, de már most jobban érezte itt magát, mint valódi otthonában bármikor. Ellenben itt nem voltaak barátai, akikkel mindent őszintén megbeszélhetett volna. És nem voltak barátai, akiknek meg kellet volna felelnie. Így minden sokkal könnyebb volt. Minden. Nem volt anya, akinek mindig ötöst kellett hazavinni. Nem vol apa, aki megkövetelte legalább két sport tökéletes tudását. És végezetűl nem volt húg, akit túl kellett szárnyalni. Minden egyes nap.