Amikor a Weasley ikreket megvicceltük a lányokkal , akkor mondták nekem , hogy a héten jönni fog valami új srác. Diggory. Igazuk volt. Rá két napra tényleg érkezett egy srác, elég kedves és tényleg egy jóképű a fiú. Na de mindent szépen sorban.
Szokásos "gyorsaságomban" elintéztem a dolgaimat, felvettem a zöld nyakkendőt, talárt, stb., majd lementem a klubhelyiségbe , ahol meglepően nagy volt a zaj.
-Jézusom, miért kell neked kora reggel itt üvöltözni?- kérdeztem, amit ugyan nem senki is hallott.
-Allison! Szia.-Köszönt Jess. -Képzeld, ma jön egy új srác. -Mondta izgatottan. Ekkor eszembe jutott , hogy mit mondott a két Weasley iker , mikor vissza vágtunk a lányokkal nekik. Egy új srác. Valami Diggory jön.
-Az jó. -Ásítottam.- Le megyek , jössz?
-Aham. -Bólintott a lány.
-Várj. Hol van Pansy?-Kérdeztem
-Ő még alszik. -Vont vállat. -Na menjünk le. Van palacsinta ma- suttogta a fülembe, ami miatt kipattan teljesen a szemeim és rohanni kezdtem , mint egy őrült.
-Őt meg mi lelte?-Kérdezte egy fiú.
-Palacsinta őrület. -Nevetett Jess. Már csak ezt a két párbeszédet hallottam, teljesen teljesen kiértem volna a klubhelyiségből , egészen a nagyteremig. Leültem az asztalunkhoz és tényleg voltak palacsinták. Gyorsan elvettem amennyit tudtam és elkezdtem enni őket, mindenki lenyúlná az én szeretett palacsintáimat.
-Látom felpörögtél a palacsinta hallattán. Ült le mellém a szőke.
-Igen!-mondtam. -Muszáj megennem , nehogy valaki el lopja előlem és megegye őket.-mondtam teljesen komolyan. Ekkor a szőke egy kitörni készül nevetést tartott magában és inkább csak mosolyogva elvett egy palacsintát és pár szelet pirítóst.
-Amúgy képzeld, be vettek a kviddics csapatba fogónak. -Mondta egy kis idő után a fiú.
-Az szuper! Mikor fogtok játszani? Ki ellen?
-Potterék ellen fogunk játszani , egy hét múlva.- itt hátra nézett a Griffendéles asztalhoz, majd vissza. -Amúgy meg, semmi esélyt nem látok a győzelmükre. -mosolyogott elégedetten.
-Biztosan, ahogy gondolod. Viszont.. ma fog jönni az új srác.-mondtam.
-Tudom. -Vonta meg a vállait.
******
Mikor megérkezett Dumbledore is végre a reggelihez, elcsendesítette a zajongó diákokat, majd megszólalt.
- Üdvözlök minden diákot, ezen a csodás napon. Mint sejthettétek, jönni fog egy új diák a Roxfortba. Nem szoktunk év közben diákokat felvenni az iskolánkban, de ez most egy különleges alkalom, mivel ide költöztek , és suliba járni kell, így felvettük őt a mi iskolánkba. -Mondta az igazgató.
A nagyterem ajtaja kinyílt és Mcgalagony bekísérte az új jövevényt. A fiú ment a tanárnő után és leült a kisszékre, majd a fejére tette a süveget. A süveg a Hugrabugba osztotta be. Mit ne mondjak, a két Weasleynek teljesen igaza volt. Mi korunkbeli, és helyes is.
Láttam, hogy felém néz, és tartottuk is egy darabig a szemkontaktust, majd végül elmosolyodott és vissza fordult az asztalához, ahogy én is.
-Nekem nem szimpatikus ez a gyerek.. -Mordult fel a szőke.
-Maradj már. -Löktem meg.
Mikor végeztünk a reggelivel , indultunk, hogy lepihenjünk kicsit a klubhelyiségünkben, mivel elmarad az első óránk, ami Pitonnal lenne. Hála az égnek, hogy elmarad.
Én kicsit lemaradtam , mert komolyan, elfáradtak a lábaim az ülés alatt, amit nem értek miért, de nálam vannak furcsaságok. Miközben andalogtam a klubhelyiségbe, éreztem, hogy valaki megfogja a vállamat, majd megszólít.
-Szia. Ne haragudj , ha megijesztettelek.- Mondta a fiú, akivel az előbb még szemkontaktusban voltam.
-Öhm, szia. Semmi gond, nem ijesztettél meg. -mosolyogtam.
Egy darabig csendben álltunk egymással szemben, amikor hirtelen megszólalt.
-Amúgy Cedric Diggory vagyok.-Nyújtotta a kezét. Gondolom azért, mert kezet akar velem fogni.
-Én Allison.. Black. -Mondtam, majd egy ideig néztem a kezét, majd észbe kaptam és kezet fogtam vele. Kicsi fáziskésés. Mi bajom van?
-Hé, Ced! Gyere már!-Szóltak neki a Hugrabugos barátai.
A fiú egy apró mosolyt vetett felém, majd elment.
Én is vissza mentem a klubhelyiségbe, majd leültem a kanapéra.
- Hol voltál? -ült le mellém Jess és Pansy.
-Az új srác megállított és bemutatkoztunk egymásnak. -vontam vállat.
-Mi a neve?- kérdezte Pansy.
-Cedric Diggory.
-Az is egy bájgúnár. Úgy , mint a többi. -Morogta Malfoy.
-Neked meg mégis mi bajod van amúgy? -vontam fel a szemöldökömet.
-Nekem ugyan semmi, csak a tényeket közlöm.
-Nem is ismered.
- Ahogy te sem.- Nem hiszem el, hogy tud ilyen higgadtan beszélni?-Hallod te , hogy miket beszélsz? Ez is egy bájgúnár! Egy-két év múlva , ha össze jössz vele, akkor is dobni fog a francba, mert ilyenek azok, akik csak hülyítik a lányokat. Hidd el, tudom.
-Te meg nem fogod fel, hogy úgy beszélsz róla , mintha ismernéd? Nem is tudsz róla semmit.
-Ahogyan te sem tudsz róla semmit, de már is kezet fogsz vele.
-Azért, mert tudod.. így kell bemutatkozni, kedves Draco Lucius Malfoy! Nem tudom, hogy mi a franc bajod lett neked reggel óta, de nem szólhatsz bele abba, hogy kivel akarok barátkozni. Össze jönni?! Normális vagy? 12 évesek vagyunk! 16 éves koromig biztos , hogy nem jönnék össze senkivel! Veled meg végképp nem, mert nem lennél egy jó barát. Miben fogadunk, hogy egy év múlva már azt fogjuk hallgatni, hogy a nagy Draco Malfoy az egész Mardekáron már minimum kétszer végig ment, és még vannak pár kivételek, akik nem Mardekárosok, de rajtuk is végig mentél már kétszer, és csak egy éjszakás kalandokat fogsz mindenkivel össze hozni?! -Életemben nem akadtam még így ki.
Az egész Mardekár csendben volt, és figyelt..mindenki..engem..
Nem szeretek a középpontban lenni, muszáj voltam felszaladni a szobámba.. De akkor is .. igazam van, Malfoy jövőre a Mardekár szőke hercege lesz és mindenkit csak egy éjszakás kalandra fog felhívni magához.. engem nem fog átverni, át látok rajta..
YOU ARE READING
Une Goutte D'émotion
Romance"-Mit akarsz? Mit mondjak ki?!-Túrt bele a hajába idegesen. -Azt ,hogy szeretsz és nem csak egy kurva fogadás vagyok!-vágtam oda neki. A hangom elcsuklott, a gombóc a torkomban ki akart törni, de nem engedtem meg neki. Nem. Nem törhetek össze előtte...
