True love? ( Bang Chan ff) Befejezett

14

Reggel elég kínos volt le menni. Chan az asztalnál ült, éppen evett. Amint meg láttam, vissza akartam menni az emeltre. 

-Várj, Timi- állt fel Chan és tettem amit kért -Miért kerülsz engem? A csók miatt?- erre meg fordultam 

-Igen, a csók miatt- nézek a szemébe 

-Nem tetszett?- láttam a szemébe egy kicsi csalodottságot

-Nem erről van szó, csak van egy egyeségünk, emlékszel?- vonom kérdőre mire ilyedten néz  rám  -Most mi az?- nézek értetlenül

-Elfogsz akkor menni?- kérdi komolyan mire az arcába röhögök

-Dehogy, lehet hogy történt egy kis csók de attól még nem szeretlek- hát ekkorát se hazudtam még - Nem fog ujra meg történni- jelentem ki magabiztosan

-Biztos vagy te ebben?- jött közelebb mire hátráltam és bólogattam

-Igen és ha megbocsájtanál reggelizni szeretnék- megyek el mellete 

Amint meg ettem a szendvicseket a szobába mentem és felhívtam az egyik barátom, Barbit. Elmondtam neki hogy mi történt 

-Ez király- mondja izgatottan és persze magyarul

-Persze nagyon, én meg mehetek vissza magyarba- forgatom a szemem

-Hidd el, együtt lesztek nemsokára- visitott

-De az nem jó, hát nem érted?-akadok ki

-Mi ez a fura nyelv amin beszélsz?- jött be a szobába Chan majd leült az ágyamra

-Ez ő volt?- kérdi izgatottan a barátnőm

-Igen, de megyek mert nem tudom le vakarni magamrol- nyomnám ki a hívást de még ezt hozzá teszi

-Aztán nehogy inkább te húzd magadra, vagy magadba- jegyzi meg perverzen

-Szia- vöröslő arcal nyomom le

-Mit mondott?- mosolyog kajánul

-Semmit, amugy ez az anyanyelvem, a magyar- ő csak csodálkozva néz

-Rólam beszéltetek igaz?- mosolyog ujra

-Nem körülötted forog a világ- forgatom meg a szemem

-De a te világod igen- jön egyre közelebb, én persze be pánikoltam és fel pattantam

-Elmegyek, meg sétáltatom Berryt- indultam is le a porázért 

-Elkísérlek- vette a cipőjét, mire sóhajtottam 

Rá attam a kis szőrmokra a porázt majd a cipöm is felvettem és el indultunk. Rá sem néztem a melletem álora de ő egyfolytába engem bámult. Amikor meg érkezdtünk a parkba , levettem Berry-ről a porázt és leültem a padra. Chan is követte a példám, majd már annyira ideges voltam hogy oda fordultam felé

-Mi az?- kérdem flegmán

-Semmi, csak nézlek- picit meg enyhültem

-Milyen békés minden- nézek vissza a parkba

-Igen, az- nézi ő is a tájat

-Mondhatok neked valamit?- kérdem mire bólint- Tudod, kurvára szeretlek de ezt nem szabad tudnod, igaz nem vagy közömbös számomra de nem ez miatt barátkozom Hannahval. Ő nem érdemli meg ezt, nem érdemli meg hogy kihasználják. Rohadtul nem gondoltam volna hogy te pont akkor leszel itt amikor ide jövök. El baszodott az egész- fogom a fejem, amugy természetesen ezt mind magyarul mondtam 

-Ebből nem értettem semmit- néz sokkosan

-Az a lényeg- erre csak sóhajt majd ő koreaiul kezd el beszélni 

-Tudod tévedtem veled kapcsolatban, nem vagy se kétszínű se hazug, sajnálom hogy ilyet feltételeztem rólad- hajtotta le a fejét

-El felejtetted hogy tudok koreaiul, igaz?- kérdem mire zavartan bologat- Amugy, mindenki követ el hibát, és hogy tudd nem hragszom rád- mosolygok, hisz tényleg nem haragudtam rá

-Felejtsük el ezt az egész fogadást, jo?- félénken mosolyog

-Jo....