Sosem gondoltam Volna (Szünetel)

Az üzenet

Reggel mikor felébredtem egy meleg testet éreztem a hátamhoz simulni és egy kezet éreztem meg a derekam körül. Gondoltam felkelek de amint megmozdultam csak szorosabban húzott magához. Ezen csak mosolyogtam egyet majd megfordultam ölelésében.

- Jó reggelt - kezdem el simogatni a haját.
Kinyitotta a szemét és mosolyogva nézett rám.
- Jó reggelt - köszönt vissza reggeli rekettes hangjan.
- köszönöm, hogy itt maradtál velem
- bármikor - nyomott a homlokomra egy puszit
- készítek reggelit. Mit szeretnél enni?
- teljesen mindegy, ha te csinálod biztosan finom lesz - olyan aranyos a mosolya
- min mosolyogsz? - lett még szélesebb a mosolya
- olyan aranyos a mosolyod
- oh köszönöm - néztük egymást még egy darabig
- ohm megyek csinálok reggelit

Éppen a gofri tésztát kevertem mikor egy kezet éreztem meg a derekamon.

- hm gofri? -  kérdezte közel a fülemhez.
- i-igen - miért vagyok zavarban?
- imádom a gofrit - mondta de még mindig nem engedte el a derekam sőt még az arcát is a nyakamba furta.

- van itthon kakaópor, tejszínhab, lekvár,
öhm meg talán nutella is. - kezdem el sorolni mi mindent lehet majd rá rakni.
- te mivel szoktad?
- én általában kombózni szoktam. Alulra nutella rá tejszínhab és a tetejére kakaó por. Dee én van, hogy teszek bele banánt is.
- hm jól hangzik - a lehelete csiklandozzta a nyakam. 

Miután elkészült a gofri leültünk enni.
- hm ez nagyon finom lett - mondta nekem tele szájjal. Esküszöm mint egy nagy gyerek.
- ennek örülök - mosolyogtam rá. Tényleg jól sikerült büszke vagyok magamra.
Miután megreggeliztünk Alex felment mosdóba. Csipogott a telefonja. Nem akartam megnézni de szemet szúrt az üzenet.

~Alig várom az estét. Van neked egy  meglepetésem ;) ~

Az üzenet valami Stefanitol jött.
Nem tudom miért de egy rossz érzést keltett bennem.

- mit szólnál hozzá - kezdte el Alex amikor lejött a lépcsőn - ha elvinnélek vacsorázni?
- mikor?
-Ma?
- ma már ha jól tudom mással vagy este - forgatom meg a szemem. Nem kellet volna mondanom tudom de bökte a csőröm.
- mi? - néz rám értetlenül. Én csak a telefonja felé biccentek.
- oh - ennyi volt a reakciója
- oh bizony - kontrázok rá.
- ez nem az aminek tűnik
- nem kell magyarázkodnod - rázom a fejem - csak nem értelek
- már régen nem is beszéltem vele. Nincs semmi köztünk.  Nem is érdekel az a pláza cica, több rajta a vakolat mint egy ház falán. Nem jelent nekem semmit.- minden szó után egyre közelebb jött én meg hátráltam míg el nem értem a konyhapultot. Olyan közel jött, hogy szinte egy papír se fért volna be közénk. Kezét a derekamra tette.
- nem érdekel semmilyen más lány csak te - míg ezeket mondta végig a szemembe nézett. Ami ez után történt lesokkolt.....