𝐓𝐢𝐭𝐨𝐤𝐛𝐚𝐧 𝐓𝐚𝐫𝐭𝐨𝐭𝐭𝐮𝐤 || 𝐁𝐫𝐮𝐧𝐨𝐱𝐒𝐩𝐚𝐜𝐜 𝐟𝐟.

8.

                                            ☟︎︎︎☟︎︎︎☟︎︎︎

-Tessék Vera. -Mondta Brúnó, majd felém fordította a telefont.

Meg sem bírtam szólalni, annyira lesokkolt a kép.
A képen Laci egy másik lánnyal csókolózott.

-Hihetetlen vagy Laci!
-Vera, bevoltam baszva!
-Hát én nem úgy tudom -Röhögött Milán
-Kussoljon mindenki. -Ordította Manuel. -Felvázolom a helyzetet. Tehát, Brúnó mutatott egy képet Laciról amin mást csókol. Állítolag már 1 hete hogy kavarnak.
-Igen? -Kérdezte Peti.
-Ja, csak felvázoltam a helyzetet. -Mondta Manuel, majd elkezdett nevetni.
-Köszönjük Manuel ezt a szívhez szóló kis vázlatot, de mi végeztünk Laci. -Mondtam, majd megfogtam Brúnó kezét és bevittem a szobába.

20:48

-Sajnálom.. -Mondta.
-Mit?
-Hát, hogy tőlem kellett megtudnod. Ja és, hogy ilyen módon.
-Nem a te hibád. És ennek csak örülök hogy ezt megmutattad. -Kimondtam, majd közelebb mentem Brúnóhoz és megöleltem.

Még vagy 2 percig ölelt amikor Laci berontott.

-Vera én..
-Laci?! Kopogni?
-Tehát dobtál miatta? -Kérdezte. Láttam rajta hogy dühös volt, hisz mégis csak a legjobb haverjával ölelkeztem.
-Már nem vagyunk együtt, és te csaltál meg.
-Hagyjuk már.
-Laci menj ki.
-Nem.
-Laci!
-Laci menj ki. -Szólt közbe Brúnó, majd kilökte az ajtón.

-Ne haragudj miatta. -Mondtam Brúnónak.
-Megcsalt, átvert, érzelmileg bántott.. hmm asszem ennyi.
-Jó de akkoris a legjobb barátomról beszélsz.
-Igen, akivel TE együtt voltál.
-VOLTAM!
-Aha, voltál. Na menj fürödni, aztán vacsi és mars az ágyba.
-Attól mert idősebb vagy, nem te mondod meg, hogy mit csináljak! -Mondtam neki azzal a durcis fejemmel.
-Nika!
-Megyek már főnök! -És azzal a lendülettel el is mentem fürödni.

21:13

Lefürödtem, aztán lementem vacsizni.

-Szia bátyó! -Köszöntem oda Petihez.
-Jaj hát szia törpilla!
-Haha vicces. Na amúgy, van valami kaja?
-Ja, van meki.
-Király vagy. -Mondtam majd elvettem a kajám és felmentem Brúnóhoz.

-Megjöttem! 
-Szia szépség.
-Eszel velem Brumi?
-Nem vagyok egy medve.
-Háát.. deee. -Mondtam neki majd méllyen a szemembe nézett.
-Vera.
-Hm?
-Segíthetek?
-Miben? -Néztem azzal az értetlen fejjel.
-Ebben. -Mondta, majd leterített az ágyra és elkezdett csikizni. Össze vissza csikizett én meg nem bírtam abba hagyni a röhögést.
-Brúnó hagyd abba!!! -Mondtam félig röhögve.
-Jó. -Abba hagyta és az ölébe ültetett.
-Na akkor, áll még az az együtt evés? -Mosolygott rám.
-Nem! egyedül eszem meg az összes krumplit!
-Naaa adj nekem is!
-Neem.
-Deee
-Nem!
-Te akartad. -Majd megint elkezdett csikizni.
Csak csikizett, csikizett, majd meghallottam valaki lépteit a szoba felé.
-Várj Brúnó. -Mondtam majd oda álltam az ajtóhoz.
Kinyitottam az ajtót.. és egy lánnyal találtam szemben magamat.