Szikra |MARVEL| Bucky Barnes

3.rész

Natasha Romanoff szemsz.:

-Ő meg ki a franc?-nézett értetlenül Steve.

-Az emberek csak úgy ismerik őt, hogy Szikra.-szólt mély hangjával Fury.

-Szóval ez a lány...Szikra, és csak annyit tudunk, hogy feltehetően hydra ügynök aki késeket dobál és uralja az elektromosságot! Hát ez csodás!-kiált fel Tony szarkasztikusan.

-Átnéztem a Hydra titkosított aktáit is, de sehol nincs megadva az igazi neve. Bárki is legyen ez a Szikra...nagyon védik a nevét a világ elől.-Szól újra Fury.-Eddigi információink szerint ugyan az a szérum van benne, mint a Tél Katonájában. 1991. November 10.-én született Chicago-ban. Szülei ismeretlenek. Mutáns génekkel rendelkezik, amiket a Hydra-tól kapott, valamint szuper katonának képezték. Őt is folyamatosan törölték, majd újraindították. Nem tudni mióta van a Hydránál. 2007 óta dolgozik együtt a Tél Katonájával, 2010-ben lefagyasztották és tudomásunk szerint, most 2014 októberében fagyasztották ki. A Hydra egyik legerősebb "fegyvere" Bucky-val együtt.-fejezte be monológját Nick.

-Aszta.-Pietro meghökkenve mondja ki ezt az egy szót.

-Nem semmi a csaj.-Tony.

A teremben csönd van. Mindenki a hallottakon gondolkozik.

...

Szikra szemsz.:

Kegyetlen edzés. Ez az amivel megtudnám fogalmazni a mindennapjaim. Minden tagom fáj, de nincs időm pihenni. Egy újabb ütést érzek az arcomon, mire a hideg kőre esek. Már vért köpök, de Brock nem hagy. Újra megindul felém és hajamnál fogva térdre kényszerít. Keze után kapok, mert fáj ahogy húzza a hajam.

Megüt.

-Egy feladatod volt!

Megint üt.

-Egy kibaszott feladatod!-üvölt az arcomba, majd hasamba rúg, mire én arrébb repülök egy fél métert.-De te még azt sem vagy képes megcsinálni!

Nagy nehezen feltápászkodok és ránézek. Kapkodva veszem a levegőt, alig állok a lábamon, de muszáj szembe néznem vele.

-Megmondtam, hogy rossz vége lesz a viselkedésednek! Ha én nem mentem ki a segged téged is újraindítottak volna!-kezd el megint kiabálni.

Megint ütni kezd, de kivédem. Sokra nem megyek vele, mert bordáim közé üt. Össze esek.

-Kelj fel!-parancsol rám.

Nehezen, de felállok. Újra ütne meg, de ekkor áramot vezetve kezembe ragadom meg torkánál fogva, és lerántva a földre kezdem el belé vezetni az áramot. Rázkódik a földön egy ideig, addig én leülök. Lihegve nézem, ahogy szép lassan visszanyeri az erejét. Felül és szúrós szemekkel néz rám.

...

Köhögve, oldalamat fájlalva ülök le az ágyamra és dőlök el rajta. A plafont nézve gondolkozok amíg el nem nyom az álom.

Reggel egy katona ébresztett azzal az indokkal, hogy Pierce látni akar. Nem mondom, össze ugrott a gyomrom egy pillanatra. Hiába van itt nekem nagy szavam, hiába vagyok bármennyire is bátor, Alexander Pierce csak a neve hallatán is sikítva bújnék az ágy alá.

Megemberelve magam megyek a katona után és csak imádkozok, hogy nem pipa rám a főnök. Belépve az irodába megint össze szorul a gyomrom. Ennek jelét sem mutatva ülök le magamtól az egyik székbe, és kíváncsian Pierce szemeibe nézek.

-Küldetésed van.-mondja ridegen. Egy pillanatra értetlenül nézek rá.

-Akkor James, hogy-hogy nincs itt?-szűkítem össze szemeim.

-Mert nem vele mész.

Kissé döbbent tekintettel nézek rá. De nekem van társam!

-Rumlow ügynökkel fogsz menni.-jelenti ki, mire én úgy érzem mindjárt le fordulok a székről.-És ez parancs! Most mehet.

Döbbenten állok fel, majd sétálok ki. Az ajtó előtt már Bruck érzelemmentes tekintetével találom szembe magam. Gondolom neki sincs ínyére a dolog.
Megpróbálok elmenni mellette, de megragadja a felkarom. Ugyan úgy előre néz.

-Fél óra múlva indulunk. Legyél kész. És ne csalódjak benned mégegyszer!-utolsó mondatára rám emeli tekintetét és mélyen a szemembe néz. Bólintok gyorsan, majd már ott sem vagyok.

Fél óra múlva tényleg készen és felszerelkezve álltam az ágyam előtt. Kilépve a folyosókra, a felfegyverkezett Bruck jött felém. Mellé lépve mentünk egymás mellett.

-Ez olyan megalázó.-mondom szinte már undorodva.

-Mi?-kérdez vissza ridegen.

-Veled küldetésre menni.-csattanok fel, mire ő megáll és rám néz. Hupsz!

-Azért én megyek veled, mert te olyan felelőtlen vagy, hogy egy kurva feladatot nem bírsz egyedül megoldani! Úgyhogy inkább örülj, hogy engem tettek melléd, aki legalább meg is tud védeni!-mondandója végére már szinte kiabált velem. Nyakamat behúzva, összeszorított fogakkal álltam előtte, amíg ő újra el nem indult.

Hosszú napnak nézünk elébe!