Ötödik Rész

269 19 1
                                    

2022.05.28. Szombat

Louis

Mr. Grey pontosan hét órakor jött be a szobánkba, felcsapta a villanyt és kiment.

-Baszki, ez az ember. - fordult hasra morogva Harry.

Direkt úgy álltam fel, hogy lehúzzam Harryről a takarót. A villanykapcsolóhoz sétáltam és lenyomtam.

-Louis, lefagynak a tökeim! - felnevettem és visszadobtam rá a takarót.

-Össze kell pakolnunk, mert ma már megyünk tovább.

-Én nem csináltam akkora kupit mint te, édesem.

-Akkor segítesz nekem.

-Először elmegyek zuhanyozni, mert mindjárt visszaalszok. - ült fel. A haja össze vissza állt és nevetségesen nézett ki. Lassan andalgott be a fürdőszobába, addig én felkeltem és nagyjából nekiálltam összeszedni a cuccaimat. Mindent odadobáltam az utazótáska mellé aztán leültem elé, és elkezdtem belehajtogatni a ruhákat.

Harry egy törölközővel a kezében jött ki maga mögött egy kisebb gőzfelhőt húzott.

-Hé! Vegyél fel valamit! - fordultam el. A válasza annyi volt, hogy felnevetett és magára kapott egy alsót.

*

Mindenki meleg ruhákba öltözött fel, hosszú nadrágba, pulcsiba, és a legtöbbünkön kabát is volt a néha szemerkélő eső miatt.

-Mit hallgassunk? -nyújtotta felém Harry a fülhallgatója egyik felét, mikor elindultunk. -Körülbelül negyven perc az út.

-Nekem mindegy, lepj meg. -vettem el tőle a fülhallgatót és bedugtam a saját fülembe.

*

Körösfőn szálltunk le a buszról, és szinte mindenki azonnal összehúzta a kabátját magán. Hűvös volt és csak remélni tudtuk, hogy az idő melegebb lesz.

-Remélem már nem fog esni. -lépett mellém Harry. -Állítólag van kürtöskalács és már fáj rá a fogam, szóval mindenképpen keresnünk kell.

-Melyik a kedvenced? Ezen múlhat minden, úgy válaszolj!

-Most megijesztettél, mert nem tudom mi a helyes válasz. -felnevettem és megráztam a fejem. -A fahéjas...?

Direkt hagytam egy pillanatnyi szünetet, csakhogy ráijesszek, de persze, hogy a fahéjas!

-Nyilván. -biccentettem, ő pedig röhögve engedett ki egy sóhajt.

Egy kisebb emelkedő felé indultunk meg, Harry pedig konkrétan a hátamra támaszkodva lépkedett.

-Elég már. -álltam meg nevetve. -Nehéz vagy.

-Vigyél fel a hátadon!

-Hülye vagy?

-Aha. -bólintott nevetve és elindult, most már "segítség" nélkül.

-Srácok! -lépett mellénk Liam és Zayn. -Alig beszéltünk még ma.

-Liam, nem tudod, hova megyünk?

-Ehm... Talán Vasvári Pálhoz köthető emlékmű, utána pedig egy templom..? Nem vagyok benne biztos.

-Templom? Komolyan? - emelte drámaian az ég felé Harry a fejét.

-Ne hisztizz. - néztem rá.

-Neked van kedved hozzá?

-Nincs. De választás se nagyon van. - nevettem fel.

Erdély (Larry Stylinson)Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz