Happy or not?

4.

-Hé Nash. Ne aludj vissza.-kuncogtam, mert már 10 perce nem szólt egy szót sem.
-Hmmm.-motyogott.
-Csináljunk valamit, ez szörnyen unalmas.-keltem ki az ágyából, de visszahúzott.
-Neee, még egy kicsit maradj itt. Kérlek, csak öt percet!-nyavajgott.
Elnevettem magam.
-Öt percet kapsz, aztán felhúzom a redőnyt!-fenyegetőztem.
-Csak szeretnéd Hanna.-még a sötétben is tisztán látszott, hogy mosolygott.
Türelmetlenül vártam, hogy leteljen az idő. Addig Nash mellkasán feküdtem, és a plafonját bámultam.
-Mit szólnál, ha ma este elmennénk egy házibuliba?-néztem fel rá. Engem nézett.
-Mi az?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-Semmi.-pillantott el.-Házibuli? Ma? Rendben.-vigyorgott. Újból rápillantottam a telefonomra. Letelt az öt perc.
-Na végre!-ugrottam le az ágyról, és rekordgyorsasággal feltéptem a redőnyt.-Ja, elfelejtettem hogy esik az eső.-nevettem el magam, mire haragos képével találtam szemben magam.
-Ezt még visszakapod.-húzta össze a szemét, majd elment a fürdő szobájába, magamra hagyva engem. Körül néztem. Minden úgy volt, mint 8 évvel ezelőtt. Semmi sem változott.
Megcsináltam az ágyát, hogy azzal már ne kelljen bajlódnia, majd bejött a szobába egy póló nélkül.
Istenem! Annyira tökéletes! Vajon mit sportol?
Hé, nyugi Savannah.
Bámulásomat Ő zavarta meg.
-Azért ne ennyire feltünően.-nevetett fel.
-Pfff, szeretnéd.-forgattam meg a szemem. Magára kapott egy pólót, majd lementünk a konyhába, ahol öhm.. Anyámat pillantottam meg.
-Anya?-köszöntem neki.
-Sziasztok.-mosolygott.-Emma, meséltem már, hogy Savannának barátja lett?-hozta fel a témát anyu.
-Nem! Mesélj csak Hanna, ki a szerencsés?-vigyorgott Emma.
Rápillantottam Nashra, aki rezzenéstelen arccal bámult rám.-Nekem se mesélted. Tehát halljuk.-ültünk le a nappaliban.
Jézusom de kínos.
-Uhh, ez nagyon hosszú történet. Ráadásul semmi érdekes nincs benne, említésre sem méltó.-próbáltam terelni a szót.-Anyu inkább te mesélj a híres receptedről, amit éjjel nappal elújságolsz másoknak!
-Tényleg, még nem is mondtam! Tehát a recept neve..-kezdte anya, de egyből elmerültem a gondolataimban.
Nash haragszik rám? Vagy talán.. Mivan ha neki is van valakije?!

Várjunk, ez miért érdekel engem? Hiszen csak a legjobb barátom.

Ne.

Képtelenség.

Beleszerettem volna..?!

Gondolatmenetemet a telefonomon rezgése zavarta meg. Nicole volt az.
"Szia édes, akkor ma buli Joshnál? X"
Rögtön visszaírtam.
"Hello Nic. Ki nem hagynám! Nem baj, ha egy barátomat is hozom magammal? Xx"
A válaszra se kellett sokat várni.
"FIÚ AZ ILLETŐ? Hmm, hát rendben.. Este nyolckor találkozunk nálatok. Sz. X"
Elmosolyodtam. Nicole már csak ilyen. Ha fiúról van szó, egyből ott terem.
Anyám jól ismert szövege után felmentünk Nash szobájába.
Ismét megcsapott az illata.
Jézusom, ne már!
Oké Savannah.

Te beleszerettél.

Sziasztok😜💘 nagyon szépen köszönöm azoknak, akik olvassák ezt a kis történetet😁 remélem tetszik, ééés..imádlak titeket💋