Happy or not?

16.

Igen. Megfogjuk oldani.

-De addig is.-tolt el magától egy kicsit.-Azt akarom, hogy ez a pár nap tökéletes legyen. Nem akarom mással tölteni, csak veled.-suttogta, majd megcsókolt.

Istenem!

Ez most megtörténik, vagy csak álmodom?

Elmosolyodtam.

-Akkor ma aludj nálam.-kértem.

Elvigyorodott.

-Természetesen.

-Remélem tudod, hogy nem fogunk dugni.-nevettem fel.

-Bármi előfordulhat.-kacsintott, majd megsimította arcomat.

Szerelmes vagyok belé.

Ahogy megbeszéltük, este átjött.

Anya és apa még dolgoztak, tehát csak mi ketten voltunk a házban.

Hajnali egy órakor a szobámba feküdve horrorfilmet néztünk.

Jó volt odabújni hozzá. Annyira jó. És a tudat, hogy ezt hónapokig nem tehetem meg vele, elszomorított.

Azt akartam, hogy mindig velem legyen.

-Savannah.-suttogott Nash.

-Hm?-fordultam felé.

-Ugye tudod, hogy sose foglak elfelejteni?-mosolygott halványan.

Furcsálltam ezt a megjegyzését, de természetesen tetszett, ezért hagytam.

-Én se téged, soha.-csókoltam meg.

Fél háromkor, mikor már a szobába teljesen sötét volt, és csak mi voltunk, beszélgettünk.

Mikor kicsik voltunk, és egymásnál aludtunk mindig ezt csináltuk. Megvártuk míg a szüleink elalszanak, majd hajnalig beszélgettünk. De akkor teljesen más volt minden. Nem egy ágyba feküdtünk, nem öleltük egymást és nem voltunk együtt. Barátok voltunk.

-Emlékszel, hogy amikor kicsik voltunk mindig árnybábszínházat játszottunk?-nevetett fel.

Hogy felejthetném el?

-Alszol?-kérdezte, mikor sokáig nem szólalaltam meg.

-Csak gondolkozok.-mosolyodtam el.

-Min?-bújt közelebb. Derekamnál fogva magához húzott.

Milyen jó érzés mellette feküdni. Rajta.

Megcsókoltam a nyakát.

-Rajtunk.-mondtam halkan.

Kezei melleimre siklottak, de hagytam.

Elvigyorodtam.

-Hova nyúlkálsz Nash?-nevettem fel.

-Hova nem?-kérdezett vissza.

Végigsimítottam izmos hasán.

Istenem de tökéletes.

Apró puszikat hagyott arcomon, majd a nyakamat kezdte szívogatni.

-Ennek holnap nyoma lesz.-suttogta.

Ohh, ha tudnád mennyi ideje vártam erre.

-Kérd, hogy álljak le.-húzodott el tőlem.

-Nem.-feküdtem rá.

-Ha most nem szólsz, nem fogok leállni.-nézett rám komolyan.

Elmosolyodtam. Végig simítottam arcán, majd megcsókoltam.

És nem szóltam semmit.