Enjoy

Part II

Liam nagyon sokszor kért engem. Egyik nap bementem Williamhez panaszkodni, hogy túl sokszor hív engem, nem akarok vele többször találkozni.

- Olyan nincs. Ő nagyon jól fizet Cat. Az én érdekembe folytasd.

- Nem szeretném. Ő már kezd megkedvelni, úgy érzem. És ezt szinte a te érdekedbe teszem.

- Csak nem érzel valamit iránta? – húzta fel a szemöldökét.

- Nem. Szerintem egy szánalmas fickó. De, hogy ez a véleményem egy pillanatra se változzon meg, azt ajánlom vagy mutass neki mást, vagy felejtsd el őt, mint potenciális „vevőt". – közöltem szemrebbenés nélkül.

- De ma megint foglalt egy időpontot Cat. – sóhajtott.

- Akkor hívd fel, és közöld vele, hogy sajnos sztornó. – nyújtottam felé a vezetékes telefont.

Egy kis gondolkozás után elvette tőlem, tárcsázta Liamet, aki nagyon hamar felvette. Jézusom, ez a pali arra vár, hogy mikor hívják? Kis beszélgetés után letette.

- Mit mondott? – kérdeztem.

- Csinosan öltözz fel. Ne prostisan. Holnap délután 5. – vonta meg a vállát.

- Mi a fasz? Most szórakozol? – pattantam fel a székből.

- Mind pénzből élünk. Tedd a dolgod Cat. Most pedig tűnés! Dolgozom! – tessékelt ki az irodájából.

Végig bosszankodtam magamban. Oscar a visszapillantóban látta mérhetetlen dühömet, próbált nyugtatni, de ilyenkor engem nem lehet. William sose hallgat meg. Pedig ezer éve dolgozom neki. De mint ha a fallal kommunikálnék. Elmentünk Noahért, aki nagyon jó kedvvel ült be a kocsiba.

- Mi ez a fülig érő mosoly? – kérdeztem.

- Brian, tudod a gyerek aki bántott engem. Ma megverték a suliba. Mindenki nevetett rajta, miközben ő sírt mint egy csecsemő. – vihogott.

- Helyes. Legalább tanul belőle. – simogattam meg a fejét.

Otthon vettem egy forró vizes fürdőt, vagy 1 órán át áztattam magam a kádban, utána chipset bontottunk és néztünk Noahval egy filmet. Mindketten elaludtunk a tv előtt. Másnap az ébresztőre ébredtünk. Noah kezében a chipssel aludt el, ami az ébresztő miatt kiesett a kezéből. A benne lévő összes darabka a szőnyegre esett. Rám nézett megbánóan, de én csak legyintettem.

- Majd feltakarítom. Semmi baj. – kacsintottam.

Oscar elvitte suliba Noaht, én pedig rendet raktam, feltakarítottam a reggeli baleset maradványait. Utána feltettem egy fátyolmaszkot az arcomra, bekapcsoltam egy relax zenét. Elfeküdtem a kanapén és próbáltam kikapcsolni az agyam, de nem sokkal miután becsuktam a szemem hívtak. Nem volt ismerős a szám, de felvettem.

- Igen? – szóltam bele először.

- Cat, te vagy az? – kérdezett az illető.

- Ki vagy? – kérdeztem vissza félve.

- Patric. Megtaláltalak. – nevetett fel. Azonnal bontottam a vonalat.

Felhívtam Williamet.

- Megtalált. – mondtam.

- Ki?

- Patric.

- Micsoda? Azonnal küldöm Oscart érted, ne mozdulj a lakásból.

- Szerintem itt van valahol, azt mondta, hogy megtalált.

- Akkor bújj el, hívom Oscart. – tette le.