Part IV

516 4 0
                                    

Hazaérve Williamet találtam a kanapémon. Nagyon idegesnek tűnt. Mondjuk, nem lepődtem meg rajta. Hisz kihúzt m a gyufát.

-    Ülj le. – állt fel, és mutatott a helyére.

-    William én.. – kezdtem el, de közbe vágott.

-    Azt mondtam leülsz! – kiabálta.

Össze rezzentem. Ezután csöndben leültem.

-    Mégis hol a büdös kurva életbe voltál tegnap? – vont kérdőre, miközben fel-alá járkált a szobában.

-    Kicsit kiszellőztettem a fejem. – válaszoltam. Ekkor csattant egy pofon az arcomon.

-    Igen? Azt gondolod, hogy neked olyan életed van, hogy amikor kedved van kiszellőzteted a fejed? Kurvára nem! – emelte fel a hangját újra.

-    Tudom. Értem. Többet nem lesz ilyen. – hajtottam le a fejem.

-    Az öcsédre is nekem kell vigyáznom ilyenkor, mert te csak úgy eltűnsz. Nekem nem kell plusz munka. Főleg nem ingyen.

-    Oscar vigyázott rá, vagy Margo. Nem te. – néztem rá dühösen.

-    Igen? És Oscar kinek dolgozik szerinted? Nem nekem? – nevetett fel.

-    De, de ő rám vigyáz, és mivel az öcsém velem jár, ezért olyan mint ha rám vigyázott volna. – tartottam vele a szemkontaktust.

Közel jött hozzám. A leheletét éreztem az arcomon, de nem rezzenéstelen arccal néztem előre.

-    Ne húzd ki a gyufát. Velem is lehet rosszba lenni. Attól még, hogy nekem dolgozol. Remélem tudod. Te tartozol nekem szívességgel, ezért dolgozol nekem. Szerintem nem szenvedsz hiányt semmiben, kivéve, hogy az életed nem olyan átlagos. De te akartad ezt magadnak.

-    Azt hiszed én ezt akartam magamnak? – nevettem fel ezúttal én. Ő csak megvonta a vállát.

-    Szedd össze magad Cat. Kurvára szedd össze magad. – dobott bele egy újabb telefont az ölembe, aztán pedig magamra hagyott. Miután becsukódott az ajtó, sóhajtottam egyet.

Gyorsan összeszedtem magam, mert Oscar hívott, hogy újabb útunk van. Mikor elkészültem, beültem a kocsiba. Elindultunk. Néztem ki az ablakon. Nem akartam ezt az életet. De nem volt visszaút. A sors akarta ezt nekem. Megálltunk egy motel előtt.

-    102-es szoba. Tessék. – dobta hátra a kulcsot. Elkaptam és kacsintottam egyet. – Minden rendben? – kérdezett utánam.

-    Hát hogyne. – hazudtam.

Mikor benyitottam, egy férfi várt, talpig fekete latex ruhába.

-    Üdv, felség. – hajolt meg előttem. Na fasza, megint egy beteg ember.

-    Üdv. – válaszoltam.

-    Szeretném, ha erre az egy órára az ön kutyája lehetnék.

Szeretném, ha megmondaná mit tegyek, ütne, bezárna, bántana. – adott át egy dobozt. Volt benne ostor, bilincs, száj pecek, mellbimbó csipesz. Miközben turkáltam a dolgok között, megpillantottam a szoba sarkában egy kicsi kutyakennelt.

-    Az meg minek van itt? – mutattam rá.

-    Oda szeretném ha bezárna.

Megforgattam a szemem, aztán átvettem a domina szerepet egy pislantással.

-    Kurva gyorsan takarodj be a zárkádba! – kiabáltam rá, és előkaptam az ostort.

Nem fogadott szót. Közel mentem és rácsaptam a lábára. Felnyögött.

EnjoyWhere stories live. Discover now