Enjoy

Part VIII

A konyhapultnál ültem Oscar lakásába. Körmeimet már majdnem tövig lerágtam idegességemben. Williamet vártuk. Tudtam, hogy mi fog következni. Szinte betörte az ajtót, úgy csörtetett be rajta.

- Mi a faszt csináltál? – lépett teljesen bele az arcomba.

- Én voltam. – lépett elém Ronnie.

- Mi történt? – nézett váltogatva rám, aztán pedig
Ronniera.

- Aki téged kifizetett, az Liam volt. Elrabolták a kamu feleségével Catet. Valami hülye gyerekkori bosszút akart megfizettetni Cattel.

- Miért van az, hogy aminek köze van hozzád Cat, az mindig.. Ismétlem.. MINDIG. Problémába torkollik? – tárta szét karjait Will.

Nem szólaltam meg. Nem volt mondanivalóm. Magam sem tudtam a választ.

- Befejeztem. Ennyi volt. Ki vagy rúgva Cat.

- Kérlek ne! – pattantam fel a székből.

- Nem. Eljött az a pont, hogy már nem tudok, és nem is fogok új esélyt adni neked. Holnapig keress egy lakást, itt nem maradhatsz. – közölte semleges hangon. Továbbiak nélkül kisétált.

Pánikkal az arcomon néztem rá Oscarra, aki szomorúan tekintett vissza. Hiába szeretett gyerekeként. Amit Will mond, az a szent. Ő is neki dolgozik, így nem tehetett mást.

- Hozzám jöhetsz Cat. – szólalt meg Ronnie.

- Nem akarok zavarni.

- Te sosem zavarsz. – simogatta meg a hajam.
Nem sok kellett, hogy rábeszéljen.

- Fogd fel, hogy ez egy csajos hosszú hétvége lesz. Jó hosszú. – kacsintott.

Mosolyogva bólintottam. Segítettek Oscarral összepakolni a cuccaimat. Sőt, Oscar még átcipelni is segített autóval. Nagyon hálás voltam neki ezért. Búcsúzáskor hosszan átölelt.

- Majd néha írj, hogy minden rendben van-e. – súgta a fülembe.

- Ez természetes. – néztem mélyen a szemébe.

- Hiányozni fogsz. – ült be az autóba.

- Te is nekem. – integettem.

Fájt látni, hogy Oscar elmegy, és most egy jó ideig nem fogom látni, vagy lehet soha. De ez az én hibám volt. Will már nem egyszer figyelmeztetett. Kipakoltunk Ronnieval az új szobámba, utána elmentünk a tesómért suliba. Meglepődve konstatálta, hogy nem Oscarhoz megyünk haza. Elmondtam neki kis hazugsággal meghintve, hogy Oscarral nem találkozhatunk bizonyos okok miatt. Nagyon szomorú volt. Szomorúbb, mint én. Pedig én se repestem az örömtől. Mintha a családomat veszítettem volna el. Ronnie nagyon kedves volt velünk, elkezdtem munkát keresni. De óvatosnak kellett lennem, mert már nem volt Will óvó szeme a hátam mögött. Hétvégéken Ronnie nővére vigyázott néha Noahra, hogy mi kicsit kikapcsolódhassunk. Egyik szombat este szokásos készülődéssel telt. De még nem gondoltuk, hogy ez kicsit más este lesz. Az egyik diszkóban összefutottunk egy felettébb jóképű sráccal, aki nagyon élvezte a társaságunkat. Szinte lekaparhatatlan volt. Egész este követett minket. Beadtuk a derekunkat, és táncoltunk vele.

- Bejöttök. Mindketten. – kiabálta hangosan a fülembe a srác.

- Szar lehet. – nevettem.

- Gyertek fel hozzám! Ott folytatjuk a bulit! – csapott rá a hátsómra.

- Mit akar? – jött közel Ronnie.

- Hogy nála folytassuk az estét.

- Folytassuk! – adta be könnyen a derekát.