Szeress mindhalálig [BKDK]

2.rész

*Deku szemszöge*

Tetszik?-kérdezte a titokzatos ember

Én óvatosan bólintottam. Éreztem hogy erre felbátorodik és közelebb jött, majd át karolt és szorosan magához szorított. Én viszonoztam az ölelését. Viszont meglepődtem mert nem voltak mellei...oda nyúltam a hajához és nem volt hosszú...
Tehát ez azt jelenti hogy nem lehet lány. HOGY TESSÉK??!!! Ő nem egy lány? Húha...

Ellöktem magamtól az illetőt mert hát csak nem vagyok meleg...és azért nem ölelgetek fiúkat.

Hallottam ahogy ő mordult egyet.

-Mi a szart csinálsz?

Hallottam hangján az idegességet és egyben a meglepődöttséget.

-H...hát...n..nem..tud..om.-dadogtam össze-vissza

-Gyere vissza! Tudom hogy te is vágysz rá!-majd óvatosan hozzá ért a kezemhez és vissza húzott magához.

Igazából igaza volt...tényleg vágytam rá...de ha nem lány akkor az már biztos hogy fiú. De akkor ki?! Nem tudom...semmi ötletem sincs...

Ahogy így gondolkoztam éreztem hogy elenged, felnéztem rá bár nagyon felesleges volt mert be volt kötve a szemem. Aztán éreztem valami puha és meleg dolgot a számon.. VÁRJ,MI?! Megcsókolt ÚRISTEN MEGCSÓKOLT...

Nem tudtam mit tegyek,teljesen lefagytam. Éreztem hogy elválik az ajkaimtól.

-Öh..ne haragudj nem akartam!!-suttogta kis idegességgel a hangjában

Hallottam ahogy feláll és elkezd gyorsan kisétálni. Nem hagyhatom muszály...

-Ne! Ne menj kérlek...-suttogtam, bár szerintem olyan vörös lehettem mint egy paradicsom

Hallottam ahogy közelít vissza majd leül és megfogta a kezem. Muszály volt tennem valamit...igazából nagyon is szerettem volna ha újra megcsókol...de nem tudom ki lehet, talán Denki? Áhh nem...neki éreztem volna a haját viszonylag hosszú,akkor talán Iida? Hmm biztos nem ő meg a játék kezdete előtt felment... Akkor talán Todoroki..NEEEEM ő tuti nem hisz csak barátok vagyunk...és ő amúgy is Momot szereti.

Ahogy így gondolkoztam figyelmes lettem arra hogy megmozdulok,mármint hogy "fel emelnek" a titokzatos illető ölében találtam magam...olyan közel volt hogy éreztem a lehelletét a számon...csak pár miliméter választotta el ajkaink (vagyis gondolom ha már éreztem a lehelletét is).

Közelebb hajoltam és megcsókoltam. Nem tudom hogy miért csináltam...valamiért arra ösztönzött az agyam és a szívem hogy meg kell tennem,így megtettem.

Ő viszonozta azt és csak úgy falta ajkaim. Olyan volt mintha mindig is vágyott volna rájuk. Viszont levegő hiányában elhajoltunk egymástól és mind a ketten lihegtünk.

-LEJÁRT AZ IDŐŐŐŐ~!!-kiabált kintről Uraraka

Mr.Titokzatos (hívjuk így) nyomott egy puszit a homlokomra és azt súgta a fülembe hogy senkinek nem mondhatom el a történteket majd gyorsan kisétált.

Én is pár másodperc múlva kimentem és végig néztem mindenkin. Senki nem volt feltűnő bár Mina és Uraraka valamin nagyon mosolyogtak... Bakugou és Kirishima beszélgettek Momo és Todoroki is, Denki és Sero hülyéskedtek. Mindneki a megszokott módon viselkedett, én megindultam és oda ültem Jirou mellé mert egyedül ült.

-Sziaaa Izuku!-mosolygott rám

-Szia!-vetettem rá egy félmosolyt

-Na mesélj,van ötleted ki lehetett az akivel beküldtünk?-nézett rám furcsábnál is furcsább mosollyal.