7. fejezet

44 2 2
                                    

Az ajtó túloldalán Noah állt. Jobb szeme alatt egy hatalmas monokli éktelenkedett, valamint szemöldöke is felrepedt amiből csordogált a vér. Egy percig se hezitáltam és félőrültként téptem fel az ajtót, hogy meggyőződjek arról minden rendben van-e vele.

- Istenem, hát veled meg mi történt? - legjobb barátom egy szót sem szólt, sőt mintha meg sem hallotta volna a kérdésem, csak fogta magát és be sétált mellettem. Másodpercekig csak értetlenül álltam az ajtóban, de végül bezárva azt Noah után indultam. Zavartan néztem rá és csendben vártam, hogy végre be avasson abba, hogy mi a fene folyik itt, mert akárhogy igyekeztem nem sikerült össze raknom a dolgokat.

- Ezt itt, Jake csinálta! - mutatott az arcára. - Pár órája beállított totál részegen hozzánk és a kezdetleges jókedve hamar átcsapott haragba amikor arról faggatott, hogy kitől vagy terhes. Az egész sztoriban csak az a vicc, hogy nem tudok róla, hogy terhes lennél, szóval nem tetszett neki az a válaszom, hogy nem tudok semmit és kaptam is tőle egy csinos foltot meg egy megrepedt szemöldököt. Bár nyilván nem hagytam magam, de lássuk be elég nagy az erő fölény Jake javára, szóval ne izgulj neki egy karcolás se lett az arcán. Viszont nagyon is érdekelne, hogy a kedves pasid honnan veszi, hogy terhes vagy, és, hogy egyáltalán mi a fene folyik itt amiről én nem tudok? - Noah-ból csak úgy dőltek a szavak, miközben igyekeztem felfogni, hogy mit is mondott az imént. Éreztem, hogy arcomra totális döbbenet ült ki és egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy Jake ilyet tenne Noah-val. Csak az járt a fejemben, hogy ő nem ilyen fiú, nem szokása verekedéssel rendezni a dolgait. De persze tudtam, hogy Noah se jönne ide csak azért, hogy ezt hazudhassa.

Újabb percek teltek el mire ismét meg tudtam szólalni és bár tisztában voltam azzal, hogy mindent el kell mesélnem, én mégsem tudtam egyből belekezdeni.

- Gyere, ezt muszáj lefertőtleníteni. - figyelmen kívül hagyva kérdését kezét megfogva lehúztam a kanapára, majd besiettem a fürdőbe és elő kerestem a kis gyógyszeres ládámat. Vissza érve a fiú bosszús tekintetével találtam szemben magam. Tudtam, hogy haragszik rám, de egyszerűen képtelen voltam elmondani neki délelőtt, hogy terhes vagyok, féltem, hogy mit mondana, vagy, hogy lecseszne. Na meg mégis mit mondhattam volna azok után, hogy falazott nekem és Finn-nek? Nem várhatom el, hogy minden baklövésem után tartsa a hátát, mint egy testőr.

- Áú.- jajdult fel hirtelen amikor a szemöldökéhez nyomtam a nedves gézt. Egy bocsit tátogtam, majd folytattam tovább. - Mégis mikor akartad elmondani?

Bár nem volt konkrét a kérdés, de én így is nagyon jól tudtam, hogy már száz százalékig biztos abban amit Jake mondott neki.

- Nem így terveztem, elhiheted! Sőt, sehogy nem terveztem, hiszen nem szerepelt az öt éves vágyaim között egy gyerek az egyik legjobb barátomtól akivel a pasimat csaltam meg. Vagyis most már csak a volt pasimat.

- Szakítottatok? - Noah meglepetten nézett fel rám mire én helyeslően bólintottam egyet.

- A Finn-nel töltött este miatt amúgy sem volt már semmi sem a régi, de így pláne nem tudott volna tovább működni a dolog. Jake jó srác, de nem az igazi, és nincs jogom ahhoz, hogy egy zabigyerekkel még magamhoz is láncoljam egy életre, így inkább megkértem, hogy költözzön el. Nagyon sajnálom, nem gondoltam volna, hogy felkeres. - nyomtam még egy puszit a homlokára majd mellé ültem és fejem a vállára döntöttem.

- Én csak tényleg nem értem, hogy miért nem szóltál. Tudja más is rajtam és Jake-en kívül?

- Sadie. Igazából az ő poénnak szánt megjegyzése miatt kezdtem el gyanakodni. Azért is voltunk olyan sokáig távol délelőtt. És persze most már ő is VIP tag lett, ugyanis elég hamar rá érzett arra, hogy kié is a baba.

A srác göndör hajjalWhere stories live. Discover now