Hát akkor igaz.... (Steddie)

Barátok. (3. rész)

Igen nem sikerült előbb ki tennem mint azt hittem és ezért bocsánatot is kérek csak pár dolog össze jött ezen a héten.
Na mindegy az a lényeg, hogy mostmár itt vagyok a 3. résszel.
Remélem tetszeni fog<3

---------------------------------------------------------

Mike már a suli előtt várta Edet, hogy megérkezzen.

---------------------------------------------------------

Mike szemszöge:

Ma sokkal korábban keltem mert hát van egy új diák és ugye nekem kellett körbe vezetnem és ma meg be fogom mutatni a többieknek.

Jó Steve nek csak később tudom majd bemutatni hiszen ő már nem jár gimibe hanem mostmár saját állása van.

A gondolat mentem Ed szakította meg.

-Bocsi, hogy ilyen későn jöttem- Mondta

-Semmi baj. Tudom milyen nehéz reggel felkelni a jó puha ágyból, és pihenés helyette inkább gimibe menni.- Mondtam.
Amúgy tök szimpi Ed, vagyis hát még nem nagyon ismerem de ha én azt gondolom valakiről, hogy szimpi na akkor az már nagy szó.

-Szóval azt mondtad ma be mutatsz a barátaidnak.- Mondta Ed.

-Ja igen igen. Gyere.- Mondtam majd az alkarjánál megfogva elkezdtem futni vele.

-He miért futsz?!- Mondta Ed. Érezni lehetett a hangján, hogy nem bírja tartani a lépést.

-Még óra előtt be akarlak mutatni!- Mondtam majd még sietősebre vettem.

Kb olyan 5 perc telt el amikor oda értünk a teremhez ahol Dustin és Lucas ált.

-Dustin! Lucas! Hagy mutassam be nektek Edet!- Mondtam majd a gyors levegőt kapkodó fiút előrébb rántottam.

-Ő az új srác?- Kérdezte Lucas úgy mintha nem lenne egyértelmű.

-Nem, tudod Lucas ő az új kabala tigrisünk.- Mondtam.

-Tehát Ed! Örülök, hogy megismerhetlek!- Mondta Dustin.
Végre ő is ki nyögött valamit.

-Én is örülök!- Mondta Ed.

Dustin szemszöge:

Kedvesnek tűnik ez az Ed gyerek.
De valahonnan nagyon ismerős.
Talán meg kéne kérdeznem, hogy ismeri-e a D&D-t

-Hé Ed!- Szóltam neki.
Egyből rám is figyelt.

-Mond Dustin.- Eléggé gyorsan jegyez meg neveket hűha.

-Azt szeretném kérdezni, hogy ismered-e a D&D-T?- Kérdeztem és egyből láttam a csillogást a szemében.

-Igen! Imádtam játszani vele.- Mondta

Lucas, Mike és én is furcsán néztünk rá.

-Miért múlt időt használtál?- kérdeztem egyszerre Lucassal.

-Ja mert... hát... Régen volt egy klubbom és velük játszottam D&D-t, de sajnos már teljesen elfelejtettek engem...- Mondta én meg éreztem, hogy egy idióta vagyok, hogy megkérdeztem.
Lucason is látszott, hogy rosszul érzi magát miatta.

Jó pár perc eltelt amióta elkezdtünk beszélgetni és észre sem vettük, hogy már elkezdődött az óra.

-Srácok csak szerintem fogjuk le késni az órát?- Kérdezte Mike.

-No sh!t Sherlock!- Mondtam majd gyors elköszöntünk Ed től és rohantunk a terembe szegény Edet magára hagyva.

Eddie szemszöge: