Első találkozás (novella)

Forró reggel

Kamill

A forró ujjai becsúsznak a puncimba és felzihálok ahogy érzem, hogy feszít. Azt biztos észrevette már, hogy szűz vagyok. Kicsit fájdalmas, ahogy mozog bennem, de a bőröm ég és a vágy felülírja a fájdalmat. Az izmaim elengednek, széjjelebb tárom neki a lábaim.

Kihúzza az ujjait, lenyalja, ízlelgeti, látszik rajta, hogy szereti az ízem. Finoman masszírozni kezdi a testem. A melleimen elidőzik, a száját rátapasztja a keményen csúcsosodó bimbóimra.

- Annyira imádom ezeket a melleket. Esküszöm, az az érzésem, hogy órákig tudnám kényeztetni őket. Olyan érzékenyek és ahogy reagálnak a nyelvemre és nyalásra. – áhítattal szemléli hetyke kicsi melleim.

Szíven ütnek kicsit a szavai, nem gondoltam, hogy az én melleimet ennyire imádhatja valaki. Még jobban bizsergek, ahogy folytatja a melleim kényeztetését addig, ameddig majdnem elélvezek. Elengedi a melleimet és folytatja a masszázst. Lefele halad a testemen, a karomat, a hasamat, vállamat végig nyomkodja óvatosan és letér a lábamra, a puncimat direkt kihagyja. Tudja, hogy húzza az éhségemet még jobban.

Kínkeservesen lassan, legalábbis nekem végighalad a lábamon, minden porcikát megsimogat, csókol, nyal, nyomkod míg elér vágytól csöpögő puncimhoz.

Az ujjai finoman mozognak rajta és megtalálják a csiklómat. Áramütés fut végig a testemen és felsikkantok.

- Ohó, valaki nagyon érzékeny a csiklóján! – elvigyorodik kicsit gonoszkásan és tovább kínoz az ujjaival.

Alig bírok magammal, annyira akarok többet, érezni minden porcikáját magamon, bennem. Még soha nem éreztem ilyet és nem gondoltam volna, hogy egy idegennel szemben fogom ezt érezni. A kezei varázsolnak, a puncim csak úgy csöpög és imádom, ahogy az ujjai mozognak. Szánkázik le föl, megáll kicsit a csiklómon elidőzik, aztán vissza lefelé, szétkeni a vágyamat és tovább kínoz.

Nem kell neki sokáig, mert mindenem összehúzódik és ahogy megint visszatér a csiklómhoz, megfeszülök és elélvezek a masszázsától.

- Oh Kislány, nagyon ügyes vagy. Jó nedves lettél és élvezted azt láttam. – mondja miközben még jobban széttárja a lábam és elhelyezkedik közöttük. Jézusom mit terve...

Megfeszülök és felszakad belőlem egy nyögés amint a nyelve hozzáér az érzékeny, csorgó puncimhoz. Ficánkolok és nyögök, bizsereg mindenem és nem tudok másra koncentrálni, csak az izgága nyelvre, ami végignyal és ízlel minden egyes kis porcikát és rezdülést. A csiklóm a nyelve alatt még inkább érzékeny és még jobban szorul össze a hasam az élvezettöl. Zihálok és nem bírok az érzésekkel, vággyal, kényeztetéssel. Másodjára is elélvezem, egyenesen a szájába, ö pedig minden cseppjét az élvezetemnek felissza és nyalja.

Soha nem voltam még ennyire felhevült, de kielégült. Elképesztő, amilyen érzések kavarognak bennem.

- Látom Kislány élvezted Apuci kényeztetését. – vigyorodik el. Mellém bújik és hátulról átölel, a kemény farkát a fenekemnek nyomja.

Felvillanyoz a nyomó érzés és a karjaiban biztonságban érzem magam. Megnyugtató érzés tör rám.

- Hát Kislány, imádom a tested. Minden egyes porcikád már úgy, hogy a farkam még benned sem volt. Hidd el, könyörög nekem, hogy végre megízlelhesse a forróságot a lábaid között. – jelentőségteljesen megbök a kőkemény farkával és még közelebb von magához.

- De előtte szeretnélek egy kicsit megismerni, mert nagyon gyorsan egymásra másztunk és szeretném megérteni, mért is érzem azt, hogy valami különleges van köztünk.

Akkor nem csak én érzem. De hát hogy lehet ez?

- Nem csak te érzed ezt, én is keresem erre a választ. – a hangom rekedt és kielégült. – Még soha nem éreztem ilyet, nem is voltam még férfival de valószínűleg erre rájöttél. – folytatom szégyenlősen.

- Oh ha tudnád mennyire örülök neki. Szeretném én megadni neked mindazt amire vágysz. Valahogy úgy érzem nem csak a szexben, hanem azon kívül is. A sors, mégha nem is nagyon hiszek benne odarendelt azon a napon engem a bárba. Életem egyik legrosszabb napja a legjobb lett amint belibbentél azon a bárajtón.

Nagy szemeket meresztek rá és kicsit felé fordulok. Észre sem vettem, hogy meglátott.

- Te láttál engem? Én nem is emlékszem... de lehet az okozza amit megitattak velem. Nehéz téged nem észrevenni és bámulni. Iszonyat jóképű vagy és nem mellesleg igen csak izgalmas szörnyeteggel rendelkezel. – kuncogok és rákacsintok erélyesen.

- Ne félj, megismered jó mélyen majd a szörnyetegem.

- Remélem is Apuci. – amint ezt kimondom, megrándul a farka. Nagyon szereti ezt a kis játékot és nekem is egész izgató mégha elsöre furcsának is tűnhet. – Ez a rövid idő csodálatos volt veled és nem akarom, hogy véget érjen. Azt... azt hiszem el tudnám képzelni az életem veled, mégha csak most is ismertelek meg, de szeretnélek még jobban és talán az életem hátralevő részét veled tölteni.

Dobog a szívem, ahogy kimondom ezeket a szavakat. Egy idegen, de már nem annyira. Még egy dolgot mondok neki.

- Kamillnak hívnak egyébként. De nagyon tetszik mikor Kislánynak hívsz.

- Nos drága Kamill, amiket mondtál viszonzom és én is úgy érzem. Én se akarom, hogy ebből ennyi maradjon, legyen több, még jobb. Valamint nem csak gyönyörű a neved de a tested is, legfőképp az a csoda puncid. Mindened imádom és az ízed mennyei.

Miközben mondja nekem, lecsúszik és a mondandója befejeztével újra elmerül a redőim között.