A detektív párja🔍 Sherlock Holmes ff.

Első rész

Akkor kezdjük a legelején.
Én Lily Evans vagyok 29 éves. A szüleim 15 éves koromban meg haltak, először nevelő otthonban éltem kettő évet majd magához vett Enolának az anyukája Eudoria. A kis Enolával sokat játszottunk mikor még kicsi volt aztán beköltöztem a városba, viszont most Eudoria elment, önszántából. Tudom hogy valami oka volt, nem hagyta volna egyedül Enolát. Most éppen Enolához tartok, ő a két bátyjához megy a vonat elé.
Újra itt. Kedves emlékek fűznek ehez a csoda szép házhoz.
-Mrs. Lane! Már hiányzott.
-Áh drágám te is hiányoztál!
Mrs. Lane az egyik legkedvesebb ember a földön akivel valaha találkoztam. Persze Eudoria is nagyon kedves.
-Úgy látom meg érkeztek a Holmes úrfik.
Ki siettem a ház elé, oly rég láttam már Mycroftot és Sherlockot.
-Örülök hogy újra láthatlak titeket.
Billentettem egy kicsit meg a fejem.
-Mi is.
Válaszolt Sherlock, egy kis érzelmet sem véltem felfedezni a szavaiban csupán csak tiszteletből mondta.
Hirtelen Enola ugrott a nyakamba.
-Enola, szia!
-Lily úgy hiányoztál!
-Te is nekem
Mosolyogtam rá
-Enolának neveldében lenne a helye. Úgy hogy oda is fog menni már egyből holnap.
Jelentette ki erősen Mycroft.
-Sajnálom
Tátogtam Enolának.

-Valamit ki kell találnunk. Én nem akarok neveldében lenni.
-Elhiszem Enola, de hidd el pár év aztán azt csinálsz amit szeretnél. Én is tanultam ott, nem volt olyan rossz. Annyira.
Hirtelen ki rontott a szobából Enola egy szál fehérneműben, én természetesen utánna hogy szóljak neki ez így nem lesz jó.
-Sherlock kérlek légy te a gyámom nem kell nekem neveldébe mennem, mindent tudok amit kell.
Siránkozott Sherlocknak Enola.
-Ha tényleg nem kéne tanulnod nem fehérneműben állnál itt.
Erre nevetnem kellett de csak halkan kuncogtam mire láttam hogy Sherlock is rám mosolygott. De Enola elég csúnyán nézett rám.

Már este van és Enola folyamatosan agyal. Nagyon nem akar meveldébe kerülni.

Már javában aludnunk kéne. Enola agyam és az anyukájával közös képét nézegeti. Én pedig úgy teszek mintha aludnék. Valamit motyogott de nem értettem hogy mit. Ki indult a szobából ezért én is ki mentem.
Rájött hogy Eudoria nem azért hagyta egyedül mert nem szereti.
El akar szökni és ahogy őt ismerem sikerülni is fog neki.
-Lily, Lily
"Ébreszgetett"
-Igen?!
-Elszököm, velem tartasz?
-Mii??
Tettetem a meglepődést
-Hát nem tudom
-Nem baj ha nem, csak kérlek fedezz a bátyjáim elött.
-Megígérem!
Ígértem meg neki ezzel párhuzamban öleltem át.
-Köszönöm
Ölelt vissza.

Már reggel van Enola már talán vonatra is szállt. Most ébredt fel Mycroft ezért úgy teszek mintha most keltem volna fel és nem tudnék Enoláról semmit.
-Enola nincs a szobájában.
Kiáltom el magam.
-Hogy tessék?!?
Esik kétségbe Mycroft.
Erre kucognom kellett.
-Hova tűnt?
Kérdezte elég zabosan
-Fogalmam sincs hol lehet
Tettem a hülyét.
-Sherlock
Ordította el magát Mycroft.
-Te keresd meg anyánkat én Enolát.
-Azon leszek bátyjám
Sherlock valamit sejthetett mert nagyon fürkészte az arcom.
-Lily
Szólított meg Sherlock. Tuti sejti.
-Tudsz valamit Enoláról?
-Nem
Válaszoltam nemes egyszerüséggel.
-Tisztába vagyok vele hogy tudsz róla hogy hova mehetett Enola. Mondj el mindent amit tudsz.
Szinte már utasított, amit nagyon nem tűrök.
-Na ide figyelj Sherlock Holmes te nekem nem vagy senkim, nekem ne parancsolgass!
-Te pedig nem beszélhetsz így velem Lily Evans.
-Miért is?
-Mert egy nőnek nem illik így beszélni. Talán neked is a neveldébe kéne menned.
-Már meg bocsáss de én egy felnőtt érett nő vagyok.
-Ha tényleg érett lennél akkor nem veszekednél velem.
-De ha te is érett lennél akkor te se veszekednél velem.
-Hagyjátok abba
Jött be a szobába Mrs. Lane
-Figyeljen Holmes úrfi, Enolának már nem maradt senkije tartson ki mellette, hisz olyan jó lelkű még pénzt is hagyott az asztalomon.
És itt Mrs. Lane elszólta magát, ha ezt nem mondja akkor nem kezdi el szószerint fel kutatni az egész nappalit Sherlock.
-Sherlock
Szólítottam meg egy kicsit félénken
-Hm?
-Sajnálom hogy el kezdtem veszekedni.
-Nem vagyok harag tartó.
-Akkor nincs harag?
-Nincs
Válaszolt semmi érzelemmel.
-Segíthetek?
-Miben?
-Hát Eudoria megtalálásában
-Tudtommal én vagyok a detektív
-Én jobban ismerem Enolát és lehet hogy éjszaka mikor ki szökött a szobából utánna mentem.
Nem válaszolt csak nézte a virágokat.
-Ne ezeket a virágokat nézd a meg festettek kellenek
Megint nem válaszolt, már kezdtem ideges lenni.
-Sherlock kérlek válaszolj! Ne tedd ezt
-Meg van a pénz helye.
-Sherlock
-Miért nem Mycroftnak segítesz ha jobban ismered Enolát?!
-Mert nem tehetem..
-Megígérted neki?
-Igen
Már majdnem vissza mentem Enola szobájába mikor meg szólalt.
-Nincs harag
Húzta mosolyra a száját. Én is mosolyra húztam a szám.

Másnap mind vissza utazunk a városba.
Áh tényleg nem is mondtam újságíróként dolgozom.

Már másnap délután van. Nem hazudok de igen aggódom Enoláért, tudom hogy Eudoria arra tanította hogy tudjon boldogulni az életben egyedül de még csak 16 és Londonban más az élet mint vidéken. Nagyon más.

Éppen a lakásomhoz tartok, egy igen ismerős hölgy ment el mellettem. Áh tuti nem lehet Enola, vagy várjunk csak.
-Enola
Fogom meg a vállát.
-Lily? Hogy kerülsz ide?
-Tudod Enola én Londonban élek
-Oo tényleg
-Vigyázz magadra!
Mosolyogtam rá majd mint ha mi sem történt volna tovább sétáltam.

Kopognak az ajtómon. Lehet látott minket valaki Enolával.
-Üdvözlöm!
Nyitok ajtót.
-Láttam egy hölggyel beszélni az utcán, talán segíthetne nekem hogy merre is ment a hölgy
-Sajnálom de nem tudok segíteni.
-Akkor más eszközökhöz kell folyamodnunk.
Alig mondta ki az utolsó szót már lendült is a keze felém. Tudok harcolni, igen. Eudoria mindenre meg tanított.
Jobbnak láttam ha ki megyek a lakásból és ott folytatjuk a verekedést mert még tönkre tesszük a lakást.
-Na mivan csak nem elszalad?!
-Nem
Ezzel a lendülettel ütöttem le.
Ájultan feküdt a lakásom elött egy idegen aki nagy eséllyel Mycroftnak dolgozik.

-Sherlock, nyisd ki az ajtót kérlek
Kopogok de szinte már verem az ajtót.
-Itt vagyok, mibe...
Elakadt a szavak mikor meg látott. Zihálva kócos hajjal gyűrött ruhában álltam Sherlock elött.
-Mi történt?
-Mindent elmondok csak engedj be.
Elállt az ajtóból majd beléptem a híres nevezetes lakásába. Baker street 221B
-Tehát?
Nagy levegőt vettem kifujtam magam és elkezdtem mesélni. Mindent részletesen elmondtam neki
-Enola londonban van.
Kondolkodott hangosan.
-Féltem Enolát
Nyögtem ki amit már régóta akartam mondani
-Mármint tudom hogy erős, okos lány de még sose volt a városban és london veszélyes.
-Értem a félelmed de ő akarta ezt.
-Még gyerek!
Kezdtem fel emelni a hangom
-Lily, meg találják Mycroft emberei a neveldében meg nevelik és majd minden rendben lesz vele.
-És ha úgy bánik Mycroft embere vele majd mint velem, ellenkezni fog ebben biztos vagyok.