Reggel van, igazából hajnal. Egyszerűen nem tudok aludni. Ma van a szülinapom. Kivételesen a saját házamban vagyok, ritka volt mostanság de itt vagyok. Ki szerettem volna takarítani mert már rég nem volt. Ezt tegnap meg is tettem egy óriás takarítást csináltam és rájöttem hogy milyen sok olyan ruhám van amit nem is nagyon hordok. Na de nem is az a lényeg mivel szülcsinapom van elmegyek veszek új ruhát. Igen igen tudom fel merül a kérdés hogy minek, de én úgy imádom a ruhákat. Szóval a fél napot ruha vásárlással töltöttem. Úgyhogy mostmár ideje haza indulni. Nyitom az ajtót és hát kissebb szívbajt kaptam mert hogy Sherlock ült a szobámban. -Boldog szülinapot! Jött oda hozzám és ölelt át a derekamnál. -Köszönöm! Öleltem vissza. -Hogy telt a napod? Kérdeztem meg tőle. -Szokásosabbnál unalmasabban -Na nem volt semmi? -Nélküled, olyan unalmas az élet Nevetett. -Kössz. Nevettem én is. -Arra gondoltam elmehetnénk valahova így szülinapod alkalmából. -Van terved hova, ugye Sherlock? -Még szép! Azt terveztem hogy elmegyünk egy kávézóba aztán pedig kiülhetnénk a parkba de félúton össze futnánk Enolával! -Ez egy remek terv! Át öltözök és indulhatunk is! Mentem mosolyogva a hálószobámba. Gyorsan át vettem a ruhám az egyik újra, egy cuki kékre esett a választásom.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Mikor kiléptem a szobámból Sherlock rám kapta a tekintetét és ha jól észleltem elámúlt. -Gyönyörű vagy Ment az ajtóhoz majd kinyitotta nekem. Köszönöm! -
Tudod hogy rengetegszer mondod hogy "köszönöm" -Igen, de nem tudok mit mondani a köszönöm helyett. Te mit mondanál? Kérdeztem. Sherlock meg vakarta az állát mintha gondolkodni de látszott rajta hogy meg sem erőlteti magát. -Semmit. Ettől az egyszerű választól nevetnem kellet. -Most mivan?! Értetlenkedett. -Semmi Nevettem tovább. -Na jó hagyd abba mert mindenki minket néz. És tényleg minden szempár rajtunk volt az utcán. -Jó jó nem kell ennyire meg nézni egy embert ha jó kedve van. Mondtam egy picit hangosabban és a végén kuncogtam -Hihetetlen vagy. -Köszöntelek világomban. Természetesen nem tudtam abba hagyni a nevetést szóval már inkább hagyta Sherlock és Ő is nevetett. -Már fáj a hasam a sok nevetéstől Mondtam a hasam fogva miközben a másik kezemmel meg fogtam Sherlock karját. Oda értünk a kávézóhoz. -Na mostmár meg komolyodok, esküszöm. -Jó hogy boldog vagy. Meg egyépként is szülinapod van! -Igen, talán magamra is kell egy kicsit figyelnem. -Nem talán hanem biztos. Lily te is tudod. -Igen igen. Forgattam meg alig láthatóan a szemem. -Mit adhatok önöknek? Jött a kiszolgáló lány -Maga Sherlock Holmes?! Virult fel az arca. -Igen én lennék. -Mit kér? Fordult csak felé. Hozzá teszem ha szemmel ölhetnék már a csaj rég halott lett volna. -Elnézést de itt van a hölgy is Nézett a szemembe Sherlock. -Persze -Mit kérnek? -Én semmit, köszönöm Hadartam. Igen elszállt a jó kedvem. -Én egy fekete kávét. Mondta majd meg várta míg elment a felszolgáló lány és meg kérdezte -Mi a baj? -Semmi. -Lily -Igen? -Mi a gond? Nekem elmondhatod. -Mondom hogy semmi. -Édesem, mennyünk. -Jó. Mondtam lehajtott fejjel Felállt majd elém lépett és fel emelte az állam. -Gyere Felálltam és elindultam mellete. -Viszlát! Köszönt Sherlock. -És a kávé? Nyavajgott a lány. Sherlock nem válaszolt csak ki nyitotta az ajtót nekem, majd Ő is kilépett. -Na gyere! Fogta meg a kezem. Mivel hamarabb voltunk ezért mentünk egyből a parkba. A parkban leültünk egy fa tövébe. -Na mond mi volt a gond, sejtem mert detektív vagyok de azért mond el te. -Nem tudom. -Féltékenység? -Valami olyasmi.. sose éreztem ilyet.. Erre nem mondott semmit bár nagyon nem is tudott volna de nem bántam. Mikor már egy pár perce ott ültünk csendben kezdtem lenyugodni, ezzel párhuzamban döntöttem a fejem Sherlock vállára. -Sajnálom -Mit? -Azt ahogy viselkedtem a kávézóba. Nem kellet volna. -Hát igazából nem bánom, nagyon nem volt szimpatikus egy lány. Mosolygott majd elkezdte cirógatni a kézfejem.
Nos a szülinapom összeségében nagyon jól telt még később délután találkoztunk Enolával aztán haza mentünk vagyis először hozzám mert egy pár ruhát meg cuccot át vittem Sherlockhoz és csak utánna mentünk hozzá. Ahol össze pakoltam mert mióta nem voltam ott óriási rendetlenség keletkezett. Nagyon sajnáltam Sherlock az ügye miatt, teljesen kifordúl magából ha több ideig azzal foglalkozik.
Sziasztok! Itt is vagyok a kövi résszel remélem tetszik. Igyekszem a többi részekkel is!🤍
