Döntésképtelenség

Álom

-Megismerhetem?
-Nem! Te ne találgozgass fiúkkal!
-De hát te is...
-Én más vagyok!!
-Jesszusom! -Ez meg mi volt? Gondoltam kétségbeesetten, miközbe nagyoon nagyon össze voltam zavarodva....

-Miért nem?
-Mert.
-Nem szeretem ha nem válasszolnak normálisan!
-Mert nem, és kész.
Majd max idővel!
-Jolvan?!

-Mikor már kicsit lehiggadtunk, akkor ismét elkezdtünk beszélgetni.

-Írd le nekem az órarendet légyszives!
-Oké -Leírtam neki az órarendet, de úgy éreztem, hogy folyamatosan néz...
Amikor ránéztem, akkor hirtelen elfordult...
Hmm... furcsán gyanús.
Na mind1.

-Anya bejött a szobámba.
-Nem vagytok éhesek?
-De! -válasszolta Jungkook mosolyogva.
Akkor hozok ételt!
-Jaeseumin! Együnk, és csináljuk a feladatot.
-Jolvan!
-Megebédeltünk *ketten, egyesegyedül a szobámba. Ez most mi akar lenni? Ketten ebédelünk a szobámba... csak ketten és senki más. Rosszul éreztem magam. Úgymond kényelmetlen volt a helyzet.
-Hmm! Ez nagyon finom. -Mondta Jungkook miközben a szemeimbe nézett.
-Ugye? -Kérdeztem mosolyogva.
Kajálás után elkészitettük a feladatot. Jungkook szerelt (ami eléggé meglepett) én pedig jegyzeteltem, hogy hogyan működik. Jól kijöttünk. Furcsáltam is, hogy ennyire. Lehet ez csak álca... mivel nem ismerjük egymást. Ki tudja? Idegenek vagyunk... még. Gondolom, egyszer csak összebarátkozunk. Vagy nem...
Rákérdeztem;

-Jungkook!
-Hm?
-Mi most barátok vagyunk?
-Gondolom? -Ja tudom, eléggé bunkó.
Hamar befejeztük a project-et.
-Kiprópáljuk?
-Aha! -Mondta izgatottan Jungkook.
-Oké. Kezdjük rajtad.
-Miért rajtam? Kezdjük inkább rajtad!
-Oké?
-Jungkook rá helyezte a kezemre a poligráfot. A szívem olyan hevesen vert. Még egyszer megfogta a kezem... mint tegnap a tesi teremnél. A gyöngéd kezem hozzáért az erős és sokkal nagyobb kezéhez. A szívem nem akart lenyugodni. Nagyon nagyon gyorsan vert.

Amikor a vérnyomás-mérő lemérte a szívverésem, így szólt Jungkook;

-Jesszusom! A szíved nagyon gyorsan ver! Minden oké?
-P..persze. Nem tudom miért ver ilyen gyorsan... -Próbáltam fedezni...
-Oké akkor kezdjük!
Válasszolj igennel, nemmel vagy nem tudommal.

Az első kérdés legyen valami egyszerű.
Tudod, hogy hány éves vagy?
-Igen
-Jó.
Második kérdés.
Tudod a nevemet?
-Igen
Harmadik kérdés.
Szerelmes vagy valakibe?
-Ilyenkor a szívem viharosan vert.
-Nem tudom!!
-Jólvan, amúgy a szíved nagyon gyorsan dobbant ennél a kérdésnél. -Közölte velem Jungkook, úgy, hogy felvolt húzva a szemöldöke.
-Negyedik kérdés.
Van valami allergiád?
-Igen.

-Oké, befejeztük. Szerintem működni fog.

Milyen allergiád van?
-Fahéj
De amúgy nem baj, nem is nagyon szeretem.
-Értem.
-És neked van valami allergiád?
-Virágpor...
-Ohh az nem jó!
-Hát nem. Folyamatosan tüsszentek és szipogok tőle.
-Még jó, hogy ősz van és nem tavasz haha - Elkezdtünk nevetni.
Jól éreztük magunkat.

-Amikor elakart menni, akkor elköszönt anyától.
Anya látott valamit, amit én nem....
-Jaeseumin! Kisérd légyszives ki Jungkookot.
-Hh Oké.

-Végig mentünk a hosszú folyosón, egy örökkévalóságnak tűnt.
Hát elköszöntünk*

-Akkor szia -Mondtam.
-Szia
-Mire csuktam volna be az ajtót, Mondta;
-Várj!
-Igen?

-A kezét felemelte, és a puha ujjaival az arcomat végigsimította.
A tekintete majdhogy megölt, szinte lefagytam.
Jungkook pár másodpercig hosszan a szemembe nézett kezét a vállamon hagyta, és;

-Ohh még valami!
Elne felejtsd hozni holnapra a vizsgálót. -Mondta elönelégűlt mosollyal, és elment.

Nagyon nagyon levoltam sokkolva. Sose éreztem még ilyen "fagyást".
Nem tudom, hogy miért fagyok le mindig amikor vele vagyok. Lehet igaza van Eun-Ji nak és bejön? Ahh neem biztos, hogy nem!