X.

3K 138 38
                                    

2 héttel később

Sierra

Ennyire hibás is csak Sebastian lehet! Otthon sajnáltatja magát ahelyett, hogy anya után jönne. Lexa leadta a drótot az apjáról. Természetesen nem szakadt meg köztünk a kapcsolat. A kezembe vettem anyáék sorsát.

Sierra :)
Annyira ostoba vagy! Cuccoljatok össze Lexával és gyertek. Leírom a címünket. Gyertek kérlek! Nem akarom, hogy anyának egyedül kelljen megbirkózni a terhességgel meg a szüléssel! Nem lehetek mellette mindig, mivel iskolába járok

Sebastian :)
Sierra ne szívass! Lexi terhes???

Sierra :)
IGEN
Ilyennel nem viccelnék.
*cím*

Sebastian :)
Éjjel leszünk ott. Ne hagyd elaludni

Sierra :)
Oke. Siessetek <3


Alexandra

Hajnali háromkor valami vadállat rátenyerelt a csengőnkre, így kénytelen voltam kómásan kinyitni. Mondjuk akiket megláttam, az álmosság egy csapásra kiszállt a szememből. Sebastian és Lexa négy bőrönddel. Valószínűleg az összes holmijuk. Bastian eldobta a bőröndöket és elém lépve, megcsókolt.

- Miért nem mondtad? - vezette le kezét a hasamra és cirógatni kezdte.

- Mert eljöttünk. - szégyelltem el magam.

- Hercegnő! Ha csak annyit mondtál volna, hogy elköltözöl, jöttünk volna veled! Nem bírom ki nélküled többet! Főleg így, hogy babánk lesz! - adott puszit az arcomra és becipekedtek a házba.

- Honnan tudtad meg a terhességet és a címet? - kérdeztem rá arra, ami a legjobban érdekelt.

- Sierra Davis. - mosolyodott el. - Örökké hálás leszek neki. - kuncogott.

- Lexa! A vendégszobát átalakítjuk neked, mit szólsz? - néztem rá boldogan.

- Tökéletes. Köszi! - ölelt meg és megkereste gondolom Sisit.

- Nem hiszlek el. - döntöttem homlokom mellkasának.

- Ezt megtehettem volna még akkor, amikor befejezted a gimit. - simította meg hátam és bementünk a nappaliba.

- Az a lényeg, hogy most már itt vagy. Te voltál aki megmérgezett a szerelmével mikor tizennyolc voltam. Most te is vagy a méregre az ellenszer. Jézusom Bastian! Megőrülök érted! - csókoltam meg.

- Ugyanígy érzek hercegnő! Szeretlek Alexandra! - mosolygott.

- Én is szeretlek Sebastian! - csókoltam meg megint.








Vége











hat..
itt a vege
most megyek sirni a sarokba
mikozbe irom az uj konyvet

EllenszerWhere stories live. Discover now