Jobb Lesz Így

HETEDIK

Aiden

Nem tudtam mi tévő legyek. Minden lehetőség veszteséggel zárult.

Folyamatosan a tegnap kapott információ keringett a fejemben és azóta csak a zene tudott segíteni. Miután mindenki elment ki se léptem a szobámból, csak adtam ki magamból az ötleteket és papírra vetettem őket.

Penny rendszeresen rámnézett, hozott üdítőt, reggelit, ebédet, aztán még nasit is a délután folyamán. Oli és Liam is bejöttek, de végül az első említett Austinra hivatkozva lelépett, a hülye meg maradt és kivételesen csendben volt, mert hallgatta és olvasta a szövegeket, amikkel körbe voltam véve.

A telefonom csörgése törte meg a kreatív-hullámot, mielőtt Liam felvette azt.

- Mi van? Igen. Nem. Itt van. Dalszövegeket ír. Átadjam? Oké, majd akkor holnap? Nem, nem, nem. Nem azért. De mi? Ne már. Ez már gyerekes. Hülye kurva. Jól van akkor! Na csá! - köszönt el, majd végül felém fordult.

- Emma volt. - közölte.

- Hogy? - kérdeztem felnézve.

- Nézz fel a netre. Pontosabban Hailey legutóbbi storyját nyisd meg. - sóhajtott.

A telefonomat elkapva megnyitottam az Instagramot, a sok értesítést figyelmen kívül hagytam és megkerestem Haileyt.

- A jó büdös életbe, mi a faszomért nem képes leszállni rólunk? - akadtam ki. - GECIS 3 év alatt nem volt képes túltenni a tényen, hogy nekem kurvára teheti magát viszont soha, de soha nem fog érdekelni.

- Vicc az, hogy azóta a drámái miatt már neki is van egy szinten "hírneve" - mutatott idézőjelet Liam. - és még ez sem elég neki. Mikor fog leállni? Mikor már a halálos ágyán van?

- Nem, soha nem fog, amíg meg nem tudja, hogy nem uralkodhat az életünkön, hiába neki ezek szerint nincs sajátja. - forgattam a szemem.

- Hívd fel Anthonyt, és Emmát is azután! - tanácsolta Liam. - Mind a kettő jöhetne ide megbeszélni megint a dolgokat erről - bökött a telefon felé - Viszont rejtsd el a szövegeket Em elől, ha jön, mert nem hiszem, hogy értékelné, ha tudná ő az ihleted, vagy múzsád, vagy tudom is én mid...

- Szerintem ezt ő rég tudja már. - vontam meg a vállam, de azért összébb szedtem a papírokat és a gitárommal együtt arrébb tettem.

- Na cső! - vette fel Tony.

- Hailey újra akcióban. - kezdtem - Instán szavazást csinált, hogy Stone és köztem milyen kapcsolat van.

- Nálatok vagy nálunk? - kérdezte egyből.

- Gyere, ide jön Stone is. - feleltem, majd kinyomtam.

Eközben Liam pedig megbeszélte Stone-nal, hogy jöjjön a házunkhoz.

Körülbelül tíz perc múlva már mind a ketten — vagyis négyen megérkeztek. Mint kiderült, Stone anyja valami írói értekezleten van, a kicsiket pedig nem hagyhatta otthon.

- Na szóval mi van Haileyvel? - kérdezte Anthony.

- A liba, kakit kavart! - kiáltott fel magabiztosan Dakota.

- Dakota! - szólt rá egy fegyelmező pillantással Stone.

- Bocsi Emmmm, de ezt mondtad te is, csak ennél is csúnyábban! - fecsegett Daky.

- Na szóval az volt - vettem át a szót, majd mindent elmeséltem a storyról, nem éppen a legszebben fogalmazva, amit Stone persze nem hagyott szó nélkül.

- Istenem. Imádom az embereket! - dörzsölte meg fáradtan a borostáját Tony.

- Aiden Wilson, ne káromkodj a kicsik előtt! - nézett rám szigorúan Em.

- Ez egy szabad ország, amiben élünk, azt csinálok, amit csak akarok! - provokáltam.

- Emma és Aiden most ez nem igazán a megfelelő alkalom a ti kis fura előjátékotkra. - forgatta a szemét a menedzserem, majd nem hagyta Emmát szóhoz jutni s folytatta - Szóval - támaszkodott meg az asztalra - felvázolom mi fog következni: semmi. - mondta ki egyszerűen.

- Semmi? - kérdeztük egyszerre, nagyra nyílt szemekkel.

- Pontosan. Hagyjuk hadd élvezze ki az öt perc hírnevét, hisz ezzel csak a ti sikereteket növeli. Nektek meg fog maradni, az emberek pedig pletykálnak. Lehet azt hiszik együtt vagytok, lehet, hogy csak azt, hogy dugtok. Egy a lényeg: míg beszélnek róla addig a hírnevetek csak nőni fog. Ez az, amit Halfej nem tud. - majd egymás után a szemünkbe nézett. - Az a nagyobb baj, hogy erről a kapcsolat fajtát az emberek nem feltétlenül kezelik jól. Ez a hol együtt, hol külön, az emberek párválasztója. Ezáltal hiába sokan fognak és követnek is be, sokan viszont emiatt szintúgy ki is. - sóhajtott - Ez lehet nem fog tetszeni, de két választásotok van. Egyik az, hogy eljátszátok az örök szerelmest, és azt, hogy együtt vagytok, ezzel közös követőket szerezve, ki tudja meddig.

- Mi a másik? - kérdezte rögtön Emma.

- Elmondtam volna azt is, ha nem szólsz közbe. - nézett rá Tony szúrós pillantással - Szóval a másik, hogy soha a büdös életbe nem találkoztok. Komolyan. Viszont ismerlek titeket. Főleg téged Aid. Tudom, hogy nem lennétek képesek újra külön lenni. - dörzsölte meg újra a borostás arcát.

- Dehogynem!

- Ez így van. - vágtuk rá egyszerre. Perzse, hogy Stone ellenkezett.

- Ti dolgotok. Annyit kérek, hogy ésszel bármi is lesz, beszéljétek át, aztán majd mondjátok mi lett! Én meg elviszem a kicsiket fagyizni! - felelte tényként Tony, majd reakciónkat meg sem várva, megfogta Daky kezét, aki mosolyogva fogadta el azt, majd Josht felkapta a másik kezébe, aztán pedig kivonultak a házból.

- Nem. - szögezte le előre Emma - Békén hagyjuk egymást és ennyi.

- Te is tudod nagyon jól, hogy az nem fog menni. - dőltem hátra a széken, keresztbe tett kezekkel.

- Nem. TE nem fogod kibírni. ÉN pont leszarom, és ÉN tudok neked ellenállni. - forgatta meg a szemét.

- Most mondanám, hogy fogadjunk, de Tony elég érthetően megfogalmazta, hogy nincs ilyen opciónk.

- Ezért mondom. Hagyjuk egymást jobb lesz így. Hidd el! - sóhajtott.

- Na, de Stone! Úgy lesz a jobb ha mi együtt. Nincs olyan történet, amiben mi nem együtt végezzük! - vigyorogtam önelégülten.