Devilish Love Jikook ff. Befejezett✔️

Prológus

○Írói pov.○

- Csak hallgass meg, nem akarom, hogy elmenj. Kérlek, Kicsim, ne tedd ezt velem. - Hangja könyörgő volt, és fájóan megtört. Szinte reszketett a félelemtől, hogy az ő szerelme el fogja hagyni őt. Párja után sietett, s megfogva csuklóját, megállította a heves pakolásban. Hátranézett, egyenesen a szomorú, könnyes szemeibe. Összepréselte ajkait és szemei megvillantak a dühtől.
- Gondoltál volna erre korábban. Ne becézgess, ne hívj te sehogy sem, már nincs hozzá jogod. Te okoztad az egészet, ne akarj áldozatként mutatkozni.
- Annyira sajnálom, én tényleg nem akartam, nem voltam észnél. Kérlek, ne pakolj tovább. Beszéljük meg, nem akarlak elveszíteni. - Hangja elcsuklott, s ajkai megremegtek, mikor párja kirántotta csuklóját fogásából, majd összehúzta bőröndjét, s felkelt a földről.
- Sajnálod ? Komolyan !? Bassza meg, akkor miért tetted ezt ? Mond miért, mi vett rá erre !?
- Én tényleg nem akartam... - Felelte elhaló hangon. Párja felhorkantott, s elsietett mellette egészen az ajtóig. A magyarázat amit kapott, egyértelműen nem volt elég ahhoz, hogy döntése változzon. Valószínűleg bármilyen választ is kapott volna, a vége ugyanúgy alakul.
- Ne mondogasd már ezt. Nem akartad, mi !? Mégis megtetted. Nem is értem, miért ittál annyit, ha nem bírod.
- Kérlek, szeretlek téged, maradj itt, kérlek, bármit megteszek neked. - Hangja újból elcsuklott, majd térdeinek koppanása hallatszódott a padlón ezzel maga felé vonzva párja tekintetét, kinek keze már a kilincset szorongatta. - Ne hagyj el engem...kérlek.
- Nem tudom elviselni, hogy....ezt tetted velem, kettőnkel. Nem bírok itt maradni veled, az emlékeinkel, mert mindig eszembe fogod juttatni. - Felelte szomorúan, majd lemondóan megrázva fejét, lenyomta a kilincset és bőröndjét maga után húzva, elhagyta a házat, ahogy párját is. Az utóbbi felzokogva kuporodott össze a padlón, s hangját kieresztve, lábai körül összekulcsolta kezét. Minél kisebbre akart összekuporodni, hátha ezáltal kiszoríthatja magából a fájdalmat, de ez lehetetlen volt. Ahogy realizálta, hogy szerelme elhagyta őt, talán örökre, üveges tekintetét a plafonra emelte, s azon gondolkozott, hogy miért alakult így minden, hogy mégis miért kellett neki ezt tennie.

Sziasztok. Remélem tetszeni fog nektek ez a történet is. Igen, tudom, ez egy nagyon rövid bevezető lett, de tudjátok, hogy nálam a prológus nem erről szól, csakhog bevezessen a történetbe^^
További szép napot mindenkinek ! ❤🧡💛💚💙💜