Szinte legjobb barátokként indultak, majd egy pár lettek, s végül idegenek egymás számára.
_________________________________________
-Soha nem lett volna szabad hagynom, hogy elmenjen. A világ legrosszabb embere vagyok. - Felkuncogott, kezét felemel...
- Szius, TaeTae vagyok. - A fiú vigyorogva integetett a kissé kába szőke hajúnak, ki szemöldökét felvonva nézett rá, unottan intett egyet, majd hátat fordítva neki, visszaindult a nappaliba. Taehyung megrántotta vállait, becsukta a bejárati ajtót s az idősebb után indult. - M-miért vagy itt ? - Gondoltam vigyázok rád, ha már egyedül vagy. Mindig én figyeltem Jungkookra, ha részeg volt. Bár...nem számítottam arra, hogy te is az leszel. - Kedves vagy. - Felelte Jimin, miközben kinyitott egy üveg alkoholt. Taehyung elővette telefonját, hogy száját elhúzva, de értesítse barátait a kis problémáról. _________________________________________
Csak diszkréten Jungkook háta mögött
H O S E O K Mi történt Tae ?
Y O O N G I Kell valami segítség vagy bármi más a túléléshez ?
T A E H Y U N G Hát csak Ez történt
T A E H Y U N G
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
T A E H Y U N G Megtalálta Kook régi haverjait
T A E O H Azonnal vegyél el tőle mindent Jézusom, hogy lehet ennyire felelőtlen egy barátom
T A E H Y U N G Ami azt illeti, már teljesen kész van, de ha megnyugtat, akkor elpakoltam mindent
T A E H Y U N G És mielőtt bármelyik hyung megkérdezi, nem, kivételesen nem ittam meg őket
Y O O N G I Gratulálok TaeTae
T A E H Y U N G Hálás vagyok érte
T A E H Y U N G A lényeg, hogy azt hajtogatja, mennyire sajnálja, ugyanis ő nem akart így beszélni Jungkookkal, csak hirtelen felhúzta magát és arra gondolt, miért ne adhatna egy kis fájdalmat neki, miután úgy elbánt vele
T A E H Y U N G Viszont most állandóan csak azt mondogatja, hogy Jungkookot akarja
T A E H Y U N G Úgyhogy jó lenne, ha valaki hazahozná
J I N Viszem Tae, és köszi, hogy elmentél Jiminhez
T A E H Y U N G Semmiség, ami Jungkooknak fontos, az nekem is az _________________________________________ - Köszi Tae, hogy eddig vigyáztál rá. Nyugodtan menjetek, innen megoldom. - Biztos vagy benne ? - Jin aggódva nézett barátjára, ki szomorúan elmosolyodott és bólintott egyet. - Persze. Én is megérdemlek egy kis bosszút. - Tudod jól, hogy ez nem így van. Vigyázz magadra, Kook. Majd beszélünk. - Elköszöntek egymástól, majd a fiú sóhajtva bezárta az ajtót. Jimin felé közeledett, ki egy palack vizet szorított az ajkaihoz két kezével tartva azt, míg kikerekedett szemeivel bámult maga elé, így rendkívül aranyos hatást keltett. - Gyere, menjünk aludni. - De én még nem akarok. - Felelte nyafogva. - Akkor csak gyere fel, és nézhetsz még valami sorozatot, rendben ? - Jimin hümmögve elfogadta az ajánlatot, majd hagyta, hogy egykori párja a karjaiba vegye őt, s felvigye az egyik szobába. Ott lefektette az ágyra, s betakarta, majd odaadta neki a távirányítót, hogy nyugodtan válasszon magának valamit, ő maga pedig csendben elhagyta a szobát, s a sajátjába ment. Ami egykor még az övéké volt.
Hiába próbált elaludni, nem igazán ment neki. Fáradtan felsóhajtott, mikor kimászott a takarója alól, hogy kimenjen a konyhába egy pohár vízért. Ahogy kilépett a folyosóra, egy olyan hang ütötte meg a fülét, amit mindig is utált. Azonnal elindult a hang forrása felé, hisz tudta, hogy mi történik. Jimin sírt. Az ajtó elé érve nem is gondolkozott azon, hogy kopogjon, csak lenyomta a kilincset és óvatosan kintebb nyitotta az ajtót. - Jimin ? - Hangjában tisztán kivehető volt az aggódás, s még ha akarta volna, akkor sem tudta volna elrejteni. A szőke ott ült az ágyon, de felkapta fejét neve hallatán. A szobában sötétség uralkodott, egyedül a tv fénye világította be valamennyire a helyiséget. Mikor Jungkook észlelte, hogy egykori párja nem küldi el őt, bentebb ment és becsukta maga mögött a szoba ajtaját. Éppen megkérdezte volna tőle, hogy mi történt, de meglátta a sorozatot, amit a fiú nézett és halványan elmosolyodott. Jimin mindig is imádta ezt a sorozatot, s mindig sírt is rajta, akárhányszor csak megnézte. Szerette, hogy ilyen érzékeny párja van, s azt is, hogy utána ő volt az, aki megnyugtatta. Ez most sem volt másképp. Jungkook ösztönösen cselekedett, mikor elindult Jimin felé és leült az ágyra, hátát a falnak támasztva. A következő pillanatban megfogta két oldalról a nyugtalan fiú derekát és közel húzta magához, teljesen maga elé, majd a szőke hátát a saját mellkasának döntötte. Közben kezei előrébb csúsztak, így árkarolva a fiút és lassan, apró mozdulatokkal ringatni kezdet. - Nincsen semmi baj, Kicsim, ez csak egy sorozat. Ne sírj kérlek. - Olyan bunkó voltam veled. - Hüppögte. A sírástól kicsit szakadozott a mondanivalója, de Jungkook értette, hogy mit mond és meg is lepte. Nem tudta eldönteni, hogy most a sorozat miatt sír-e, hogy talán még részeg, vagy valóban az bántja őt, ahogy bánt vele !? - Miről beszélsz, Pici ? Ne okold magad semmi miatt se. - Úgyh...sa-sajnálom. - Hangja remegett, de sikerült annyira összeszednie magát, hogy be tudja fejezni, amit elkezdett, bár nyüszítve ment az csak neki. - Nem akartalak én bántani. Tudtam, hogy mennyire számított neked mindig is, amit mondok. Én csak dühös voltam, nem gondoltam át. - Szipogott párat, s a már így is sokkos Jungkookhoz bújt. Kicsit oldalra fordult miközben helyezkedett, belesimult a fiú karjaiba, a sajátjait meg annak mellkasára tette és nyakába bújt fejével. - Nem akarom, hogy rosszul legyél, azt még annyira sem, hogy miattam. Még mindig nagyon szeretlek, Jungkook. - A fiatalabb csak bámulta a rajta fekvőt kerek szemeivel, s próbált megszólalni, de ahányszor szóra nyitotta ajkait, nem távozott közöllük hang. Azonban mikor megszólította a szőkét, ő már nem válaszolt, hisz a sírás kimerítette őt, s elaludt. Nem volt szive felkelteni szerelmét, úgyhogy csak magukra húzta a takarót oldalról, szorossabban magához ölelte és lehunyva szemeit el is aludt, sok idő után újra egykori párjával.
Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is. További szép napot mindenkinek ! ❤🧡💛💚💙💜
