FINISHED STORY!
⚠️FIGYELEM!⚠️
A könyv egyesek számára felkavaró eseményeket tartalmaz!
!A történetben előfordulnak a valóságtól eltérő események!
-trágár szavak
-testi bántalmazás
-fogvatartás
2022.12.11~2022.12.11.
-Oh, csak felkeltél! Azt hittem estig aludni fogsz.-pattantam ki az ágyból, majd hozzászaladtam.
-Meglepetésem van számodra.-nyújtotta felém a kezét egy meleg mosollyal az arcán.
-Mi az?-kíváncsiskodtam.
-Meglepiii!-vigyorgott.
Boldogan csúsztattam apró kezemet az ő puha tenyereibe. Imádtam azonat a kezeket, és azt amikor hozzám értek.
Az esetek többségében....
-Most hová viszel?-nevettem fel halkan amikor kezeivel eltakarta a szemeimet.
-Ne kíváncsiskodj! Meglepetés lesz!-csókolt a nyakamba, mire kirázott a hideg.-Hm, csaknem egy érzékeny pontunkat találtam meg? Hm?-dörmögte a fülembe mély hangjával.
-Lehet.-sóhajtottam.
-Vigyázz lépcső.-tért vissza a vezetésére.
-Hol?-estem kétségbe.
-Most emeld a lábad!-mondta közel a fülemhez.
-Nem találom a lépcsőfokot!-hisztiztem.-Egyáltalán felfele vagy lefele megyünk?
-Felfele...felfele.-morogta csábosan a fülembe, miközben lábfejét az enyém alá tette és így segített megtalálni a lépcsőfokot.
-Köszi.-köszöntem meg bizonytalanul, hisz a többi lépcsőfokot még meg kell találnom.
-Baby! Baby vigyázz nem fogod elérni!-figyelmeztetett, de túl későn.
A lábammal a levegőbe „léptem", s majdnem hátraestem, mivel elveszítettem az egyensúlyomat.
-Majdnem leestem...-motyogtam, mikor kinyitottam a szememet.
Éppen, hogy meg tudott tartani a karjaiban. Arcunk közel volt egymáshoz. Lehelete, s hosszú fekete tincse csiklandozta arcomat. Szinte fülig pirultam.
-Majdnem leestél baby...-mosolygott, majd behunyta a szemeit, ajkait az enyémekre nyomta.
Túl idilli pillanat volt, hogy ne csókoljak vissza. Imádtam a váratlanul ért szenvedélyes csókokat.
-Hát, majdnem.-kuncogtam fel halkan a csók előtti mondatára visszatérve.
-Hahhj...ilyenkor annyira kívánatos vagy!-pillantott le ismét ajkaimra, amik elnyíltak egymástól.
-Miért is indultunk eredetileg?-kapaszkodtam a vállába, majd visszahelyeztem magam álló pozícióba.
-Azt még mindig úgy hívják, hogy meglepetés.-mosolyodott el szélesen szemeit megforgatva.
-Akkor menjünk tovább. Túl türelmetlen vagyok, hogy ne tudjam meg!-kezeit megfogva helyeztem azt a szemeim elé.
-Biztos, hogy nem esel le ismét?
-Miről beszélsz? Az előbb sem estem le!-lépkedtem gyorsan felfele.
Alig bírta tartani velem a tempót. Amikor nem volt több lépcsőfok, akkor is léptem egyet, így majdnem orra buktam, de megmentőm hátam mögött volt és elkapott.
-Ha akadna rá lehetőséged a mennyországba is felmennél a testvéreidhez!-kuncogott, s magam előtt láttam amint megrázta a fejét.
-Nem is voltak testvéreim!
-Az angyalok a testvéreid baby. Azok a nagy fehér szérnyú angyalok. Ez a Föld túl rossz hely neked! Egy ilyen kis angyalkát mint te, bárki bánthat, s még bűntudata sem lesz a gonosz népnek!
Erre nem tudtam mit válaszolni. Erre a lelki beszédre szerintem senki sem tudna válaszolni.
Mintha saját magát mutatta volna be. Tudta volna talán, hogy mit akar velem?
-Menjünk tovább az ajándékod felé!
Egy szobába vezetett, ahol halk, mégis gyönyörű lassú zene szólt. Bezárta az egyik kezével az ajtót, majd háromig számolt és feltárta előttem is a gyönyörű szobát.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
-Tetszik?-kérdezte.
-Nagyon!-fojtottam vissza a könnyeim.
-Neked csináltam, igazából kettőnknek, de érted.
-Jézusom Jungkook, te megvesztél?-borultam ki kissé, miközben könnyes szemekkel néztem alaposan körbe a szobában.
-Természetesen.-ölelt át hátulról.-Teljesen megőrjítettél baby.-dörmögte a fülembe.-Mondd Jimin, velem töltenéd ezt az éjszakát?
-Még szép!-fordultam meg ölelésében, és hozzá bújtam a mellkasához.
-Remélem, minden éjszakát velem töltessz a hátralévőid közül...-hajolt a fülemhez.
Kezeit a derekamra tette, s el kezdett ringatózni velem a halk zenére, ami nagyon is passzolt a mostani lelkiállapotunkhoz. Fűtött volt és szenvedélyes.
Nincs olyan zene a világon, amelyikre újból képes lennék veled táncolni!
Egyre közelebb kerültünk az ágyhoz. Jungkook felkézzel lesöpörte a hatalmas rózsacsokrot, ami az ágyon pihent, s gyengéden lelökött a puha ágyra.
-Életed legszebb estéje vette kezdetét...baby...-morogta a nyakamba, mielőtt újból rátapadt volna fehér bőrömre.
Bárcsak megfulladnál, mikor újból kiejted a baby szót. Teljes szívemből gyűlöllet Jeon Jeongguk!
