Elmebaj

Hp veszély

-Jaj Melanie! Muszáj megint bagóznod?
-Bajod?
-Hogy büdös lesz a házban.
-Ha valami nem tetszik elmehetsz Klenz.
-Miért vagy ilyen bunkó?!
És elszaladt,mint egy kislány. Hm, viszont abban igaza volt,hogy bunkó vagyok,remélem rá lehet fogni a reggelre.
-Ittál ma már kávét?
-Neked is Jó reggelt Klaus és nem,még nem ittam,de már mást igen.
-Például?
-Sört.
-Hú! Akkor ezt vegyük úgy ,hogy meg sem hallottam és iszol egy feketét.
-Jó...
-Alkoholista...
-Nem vagyok az!
Nem vagyok az...nem,de lehet változtatni kéne az életvitelemen és Klenzendorftól bocsánatot kell kérnem vaaagy sütök neki süteményt!
Egy órát vett igénybe,de készen lettem a híres almás sütimel.
-Klenzendorf! Merre vagy?
-Nem mondom el!
Hát persze,hogy a hálószobámban...
-Mit akarsz?
-Békülni.
És ezért elő vettem a legszebb vigyorom.
-Akkor miért vicsorogsz?
-Nem is vicsorgok.
-De,de jobban érdekel, hogy mit sütöttél.
-Amit a múltkor is.
-Az új kedvenem?
-Igen,almás süti.
Még nézett egy darabig a takaró aló aztán kinyult egyik kezével.
-Adsz egyet?
Leültem mellé és mivel nem volt hajlandó a kezét használni ezért nekem kellett megetetni. Komolyan,mint egy gyerek.
-Nem akartam gyereket,de kettő is lett...
-Terhes vagy?!
-Nem Klenz,rád meg arra a jó madzagra gondoltam.
-Ja,ez esetben, kérhetek még anyu?
Tényleg csak annyi mázlia van,hogy aranyosan mosolyog...
-Nem.
-Na.
-Nem.
-Akkor szerzek magamnak!
Nem telt el sok idő és berontott a gestapó,de most nem felforgatták a házat,hanem bilincset vágtak rám és kivittek.
-Hova viszik?!
-Kivégzésre.
-Mire fel?!
-Zsidó bujtatásért.
-Nincsen zsidó a háznál! Egyáltalán miből gondolják ,hogy mást bujtat?!
-Leszarom,hogy bujtat-e vagy sem. Kiadták a parancsot,hogy fogjunk be 5 embert és végezzük ki,hogy megfélemlítsék az embereket. Ennyi.
Istenek az égben! Ezek tényleg elmeháborodottak! Klenzendorf légyszíves segíts ki,mert jelenleg sikítani se merek!
-Maguk meg mit csinálnak itt?
-Kivégzésre visszük ezt a nőt vezérezredes úr.
-Nem viszik sehova a szeretőmet.
-Értettük. Engedjétek el fiúk,itt végeztünk!
Ránéztem Klausra,de már alig bírtam visszatartani a bőgést.
-Bird ki amíg bemész a házba.
Mély levegő Melanie,mély levegő! Utálok élni...
-Őő, valahogy nem nézel ki úgy, mint akinek halál félelme van,hanem már,mint aki ölni akar...
-Van benne valami!

-Hát egyre szarabb ez a nap.
-Az már biztos! Csak kenyérért mentem a boltba,de már elvinnék a nőmet a saját házából!

-Befognátok végre?!
-Be.
Erre idejön Klaus és össze borzolja a hajam...de legalább csendben. Bementem a szobámba és arcal beestem az ágyamra, természetesen kíséretet is kaptam a két oldalamra aminek nem örültem,mert most egyáltalán nincs kedvem az emberekhez.
-Mit akartok?
-Először is azt,hogy emeld fel a fejed,mert nem értem amit mondasz drága.
Akkor elfordítom a fejem.
-Igen Klaus?
-Igazából,csak egy ölelés kell.
-Na jó.
Nagy nehezen rágurultam,ami annyira nem tetszett neki,mint ahogy nekem se,de most nem nagyon érdekel,szóval őt se érdekelje.

-Haza megyek meglocsolom a virágaimat,nem baj?
-Menj nyugodtan és vigyázz magadra Klenz.
-Rendben,majd jövök!

-Melanie.
-Igen?
-Nincs kedved dugni?
Már megint kezdi...
-Hmm... Na jó próbáljuk meg.
-Mivan?
-Jól hallottad,bele egyeztem.
-Csak így?
-Igen.
-Nekem itt valami bűzlik...
Ennyire érthetetlennek lenni,Istenem! Felültem és karba tettem a kezem,hát tényleg nem értem ezt az embert.
-Akkor csinálunk is valamit?
Elmosolyodott és széttépte az ingemet.
-Azért nem kell ennyire barbár módon viselkedni!
-Bocsánat.
Remélem most nem fognak megzavarni,mert nem tudom,hogy mit csinálok. Mindíg ilyen nagy volt a keze? Hm. Nagy valószínűséggel,igen.
-Mi a tökömön gondolkozol megint ilyen mélyen ahelyett, hogy élveznéd amit csinálok?
-Nem tudom,de a szemeid....
Elmosolyodott,miközben próbáltam kigombolni az ingjét.
-De jó palim van!
-Nekem is!
-Hogy rohadj meg!
A hajába markoltam és meghúztam, viszont arra nem számítottam,hogy kéjesen fog felnyögni.
-Erősebben!
Lenyomtam nehezen az ágyra és nyakát kezdtem csókolgatni,ami tetszett neki .
-Ha most farkam lenne seggbe raknálak,de mivel nincs ezért ezt neked kell.
-Hát ez elég szomorú,de nincs más választásom...
Rendesen csalódott lett,de mindjárt nem lesz az! A szemébe néztem és elmosolyodtam.
-Mire készülsz?
-Mindjárt megtudod.
Egyik lábamal a két lába közt térdeltem így elég könnyen ment a mozgás,szegény férfi most olyan kiszolgáltatott kettőnk közül,mert rajtam még rajtam van a nadrágom hehe.
Két ujjamat a szájába raktam,utána elvándorolt a kezem a hátsó feléig.
-Nem tetszik ez nekem.
-Lazits.
Bedugtam egy ujjamat és rájöttem,hogy ez így nagyon fura. Tehát nekem kéne alatta lenni, ráadásul neki kéne bennem ,,turkálni" nem fordítva.
-Légyszíves cseréljük helyett!
-Pedig kezdtem élvezni...
Becsúszott a másik ujjam is amire egy hatalmasat nyögött és el is élvezett. Azt hiszem itt végeztem vele.
-Te őrült nő...
-Nem élvezted?
-De és most te jössz!
Jaj. Óvatosan levette az utolsó ruha darabokat is rólam.
-Izgulok.
-Nem kell, tudod,hogy vigyázok rád.
Istenkém rendesen ég a képem!
-Melanie,kérlek nézz a szemembe.
-Nem! Ez nem lesz jó!
-Szeretnéd magadtól csinálni?
-Olyat is lehet?
-Aha,mintha lovagolnál.
-Az még kínosabb lenne.
-Hidd már el,hogy ez nem kínos!
-Nekem az!
-Gyere,ülj fel.
Lemászott rólam,felültem és megfogta az arcom.
-Nyugi. Minden rendben lesz,de rád bízom.
Tíz percel később csak nyögést és csattogást lehetett hallani a házban.

-Hol tanultad azt az ujj technikát Melanie?
-Nem mondom el.
-Francba,pedig én is megakarom tanulni!
Hozzám bújt és pár percel később már horkolt,de jó... Most felkell majd öltöztetnem ,ha másnem egy gatyát ráhúzni,mert ha felkel biztos,hogy egy szál semmiben fog flangálni.
Órákkal később Klenzendorf is vissza jött,elég bánatos.
-Baj van Klenz?
-Nincs.
Ha nem mondja, nem erőltetem,de azért egy ölelés neki is jót fog tenni.
-Nem szeretlek Melanie.
-Gondoltam,de megnyugtatlak,én sem rajongok érted.
-Akkor jó. Hoztam sört!
-Alkoholista...
-Háh,te beszélsz?!
Nevettünk egy jót aztán elkezdtük elpusztítani a zsákmányt,de lehet, hogy nevetésünkel felkeltettük Klaust,mert elég morcosan jött ki a szobából.
-Hé Klaus,miért van rajtad női bugyi?
Végig nézett magán aztán vállatvonva mellém ült. Na várjunk! Ha rajta a bugyim van akkor rajtam mi van?!
-Nem tudom,de kényelmes. Valaki ad egy szál cigit?
-Most szánjunk meg?
-Igen.
Klenz kivett egy szálat a dobozomból és hozzá vágta.
-Nesze!
-Ennél kedvesebben ide se tudtad volna adni... Amúgy mi bajod Klenzi?
-Semmi!
-Hisztis picsa.

-Most álljatok le!
-Mert,ha nem? Beveted a tested vagy mi lesz?!
-Mindjárt a kezemet fogom te kis buzi!
-Akkor gyere!
Felállt,én még megittam a maradék bátorítómat és harcra készen akartam felállni,de Klaus vissza nyomott a székbe.
-Te is leülsz Klenz és nyugton maradsz!
-Nem.
-És miért is?
És elsírta magát! Tényleg olyan ártatlan mint amilyennek kinéz. Klausal elkezdtük babusgatni,mint egy gyereket amíg le nem nyugodott.
-Ekkora hiszti gépet!
-Na!
-Most mivan?! Nincs igazam?!
-De,de attól még a legjobb barátodról van szó!
-Harminc éves,de úgy viselkedik,mint ha nyolc lenne.
-Örökbe fogadtam két gyereket.
-Kettőt?
-Igen,rólad is gondoskodni kell.
-Hm...Lehet van benne valami,de azért szeretsz,nem?
-De.
Megölelt,hogy én ezt mennyire szeretem!