Elmebaj

Öli hari

Klenzendorf igen féltékeny tud lenni arra már rájöttem.
-Van valami sejtésed mi baja Klenzendorfnak?
-Féltékeny.
-Komolyan?
-Szerintem egy kanál vízben megtudna fojtani,mert a szerelmével lefeküdtem.

-Te náci kurva!
Istenkém...
-Aludj inkább Klenz.
-Attól te még kurva maradsz!
-Te meg buzi még sem dől össze a világ,úgy hogy fejezd be a hisztidet! Klaus amúgy is az én párom engem kéne kúrogatnia nem téged!
Elém állt,mintha megtudna bármivel félemlíteni...
-Fog még itt vér folyni.
Meglebegtette kabátját így láttam a pisztolyt,aztán távozott.Na jó lehet mégis félek.

-Mitől fehéredtél el így?
-Mindíg ilyen fehér vagyok!
-Nem. Mond el mi volt a kabát alatt!
-Csak a pisztolya.
-Úgyse meri használni,ahoz túl...
-Kedves?
-Igen.
Este Klaus tudta nélkül mentem el otthonról. Nem tudom miért akartam ezt megbeszélni Klenzel ,úgy, hogy senki nincs mellettem. Két órát vett el az életemből az,hogy eljussak hozzá és mindjárt kiugrik a szívem, főleg azért,mert már az ajta előtt állok. Lélegezz Melanie,lélegezz és kopogj be.
-Mit keresel itt?
-Beszélni szeretnék veled.
Sóhajtott egyet aztán beengedett.
-Miről akarsz beszélni?
-A mai napról.
-Egy kicsit elszállt velem a ló...
-Lehet én is ezt csináltam volna a helyedben,de tényleg durva volt.
-Akkor végülis szent a béke?
-Az én részemről igen.
-Akkor egy ölelés?
-Mehet!
Olyan ,mintha egy medve ölelne,bár ez a medve izmos és csupasz bőrű.
-Most komolyan csak ezért jöttél?
-Igen.
-Hát te nem vagy normális!
-Tudom és nagy valószínűséggel Klaus nem fog örülni neki,ha nem talál otthon.
-Haza kísérlek.
-Nem kell,oda találok egyedül is.
Juj de csúnyán néz.
-Vagy még sem?
-Vagy haza kísérlek vagy itt alszol. Választhatsz.
-Hmm.Itt aludhatok?
-Igen.
Remélem azért álmomban nem fog megölni,már ha fogok aludni. Lábamat átöleltem,fejem a térdemen, aludni persze nem tudok úgyhogy ülök az ágyon és létezem.
-Nem tudsz megint aludni?
-Istenem! Miért kell rám hozni a szívfaszt?!
Még a sötétben is látni,hogy vigyorog az a görény...
Leült velem szemben törökülésben és csak nézett. Hát elég irritáló,de most mit csináljak?
-Aludjunk együtt.
-He? Még a délelőtt megakartál ölni,most meg aludjunk együtt?
-Nem aludtam eleget,jó?!
-Nem jó!
-Naa! Aludjunk már!
-Aludjál.
Én úgy se tudok... Vagy hajnali kettő lehetett amikor az utcáról lövések hallatszottak be ezzel nincs akkora probléma,de az ablakot is belőtték.
Klenzt lehúztam az ágyról,kevés az esélye annak,hogy megsérüljünk,de sose nulla.
-Mivan Mel?
-Belőttek az ablakodon,nem hallottad?!
-Nem,de mindjárt beszállok a buliba!
Benyúlt az ágyalá és kihúzott egy ládát ami tele van gránáttal lőszerrel,de két pisztoly és egy gépfegyver is helyet foglalt benne.
-Az anyámat! Neked mióta van ilyened?
-Amióta katonának álltam,kissé enyves kezű vagyok.
Fogott egy gránátot és csak úgy kidobta az ablakon...ez durva,de abba maradt a lövöldözés.
Elszóltam magam ...
-Ide gurítasz még egy kézből dobható kabd be a faszomat?
-Mi bajod?
Hát ezt nevetés nélkül nem lehet kihagyni,de csak halkan.
-Kézigránát Melanie!
Mellé kúsztam az ablakhoz és kidobtam.
-Most elvetted a jó kedvem...
-Bocsi,de én is szeretnék egy kicsit szórakozni.
-Na jó,megbocsájtok.

-Még egyet dobsz megbaszlak!

Befogtuk a szánkat és úgy kuncogtunk az ablak alatt.
-Nem hallom,hogy lőnének.
-Biztos elmentek. A szemetek! Így nem fogok tudni kit dobálni!
-Azért ne sírj annyira Klenzi!
Ez az éjszaka jó az egyszer biztos,de addig szórakoztunk Klenzel,hogy már pirkad.
-Elkéne indulni haza.
-Nem,majd jön Klaus.
-Honnan tudod?
-Felhívtam amikor fürödtél,a posta túl sok idő, szóval,ha aludni akarsz csak nyugodtan.
-Még mindíg tartok attól,hogy megbolodulsz és álmomban megölsz.
-Nem foglak,bíz bennem.
-De ha meg nem sikerül akkor meg megsértődsz,de azért megpróbálkozom vele.
-Na azért!
Nem elég ez a takaró.
-Klenz,fázom.
Rám rakta a sajátját is,aztán ő is befeküdt a takaró alá. Bárcsak halálra fagynék... Áh nem az túl hideg,akkor inkább főbe lövöm magam.
-Klenz! Valaki bejött.
-Tudom.
Nem tudom, hogy ki az,de bejött a szobába.
-Jó reggelt!
-Ne kiabálj...
-Örülj neki,hogy csak ezt mondtam hangosan.
Na akkor most felülök,hogy jobban halljam.
-És miért is?
-Mert csak úgy eltűntél!
-Felnőtt nő vagyok,nem kötelező szólnom minden lépésemért!
-De ha lesz valami bajod hol a faszomba keresselek?!
Most adjak neki igazat? Hmm.
-Igazad van...
-Tudom. Még valami! Mi történt itt az utcában?
Össze néztünk Klenzel és kitört belőlünk a nevetés,való színűleg nem fogom elfelejteni ezt az éjszakát. Na de! Most szugeráljuk a párunkat,hogy ránk figyeljen.
-Mivan?
-Kapok egy ölelést?
-Nem.
-Ezzel büntetsz?
-Igen.
Utálom amikor csak egy szavas mondatokkal válaszol!
-Ne grimaszolj!
-Nem is grimaszoltam...

-Pedig én is láttam.
-Te ne szólj bele Klenz!
-Ha csak tőle szeretnél ölelést akkor én lefogom te meg nyugodtan a nyakába is mászhatsz.
Először Klausra néztem,aztán megöleltem Klenzendorfot.
-Áruló.
-Te nem akartál megölelni!
Kopogtak ...vagy a rendőrök vagy a gestapó. Klenzendorf a ház ura már ment volna ajtót nyitni,de megelőzték és már a hálószobában voltak.
-Jó reggel! Klenzendorf Schmidt, közterület rongálásért le van tartóztatva.
Klenz segélykérően nézett rám,pedig mindketten tudjuk,hogy mi voltunk.
-Klenzendorf rongált ráadásul közterületet? Ez kitárt dolog! Szegény fiú olyan ,mint egy kezes bárány. A légynek se tudna ártani!
-Rendben. Nincs kedvünk veszekedni,főleg nem egy katona tisztel, úgyhogy ez maradjon köztünk és ezt az egészet a zsidókra fogjuk. Úgy se foglalkoznak most az ilyen ügyekel annyira.
És se puszi,se pá elmentek,Klenz meg rám ugrott és össze-vissza puszilt.
-Klenz,szálj le a nőmről.
-Inkább gyere te is!
Elmosolyodott,leült mellém, Klenzt lelökte az ágyról engem meg átölelt és lehúzott az ágyba.
-He! Az én házamban vagy, itt vannak szabályok te állat!
-Például?
-Mondjuk nem löksz le a saját ágyamról!
-Jó,majd megpróbálom megjegyezni.
-Szopj le...
-Majd. Most nincs hozzá kedvem.

Na jó mi a fa? Az ilyen beszélgetésnél legszívesebben megölném mind a kettőjüket! Mocskos buzik!
-Jó ,hogy nem hangosan gondolkodsz.
-Mi?
-Olyan fejet vágsz,mint aki ölni akar.
-Elég közel áll a valósághoz!
-Jaj ...
-Jaj,bizony.

-Nem vagy jó kedvedben megint drágám.
Halj már ki!
-Klenzii! Gyere öleld te is az asszonyt!
Ne már! Istenem... De legalább nem büdösek,van annyi eszük,hogy fürdésnél szappant is használnak.
-Na ,erigyetek innen!
-Nem.
-Rák az agyad!
-Ne káromkodj Édes!
Drámai szemforgatás...