Cseresznyés

4. rész

Éppen sétáltam át a ház másik felébe, hogy átöltözzek, mert ott hagytam egy másik szobába a cuccaimat, de miközbe lépkedtem egyszer csak lemerevedtem...

Ivyt és Neymart kaptam rajta egy hosszas csók közepén. Egy ideig csak néztem őket és vigyorogtam, de idővel észre vettek.

-Ömmm Sarah te meg mit keresel itt?- kérdezte Ivy kissé rekedtes hangon.

-Csak átöltözni mentem de nem zavarok tovább.

Átöltöztem és összepakoltam a dolgaimat ugyanis 3-kor indul a repülő és most 1:43 van. Szóltam Ivynek is hogy készülődjön.A két Csatárnak is szóltam, hogy mindjárt indulunk de mind ketten lefagytak,nem értettem,lehet azt hitték örökre maradunk? Őszintén én is maradtam volna de apukánk nemtudom mennyire örült volna ennek.

(...)

Éppen siettem vissza a bőröndökért nehogy lekéssük a gépet.Igaz magán gépünk van apukánk által de attól még ennek is van "időpontja" hogy mikor indul.

Mikor leértem a kapuhoz a nővérem már ott állt a két csodagyerekkel az oldalán. Elgondolkodtam és arra jutottam hogy semmi kedvem elmenni innen,annyira a szívemhez nőttek a fiúk hogy azt elmondani nemtudom de már mindegy volt mit érzek hisz apukánk már a reptéren vár, nemhiszem hogy belemenne abba hogy továbbra is itt maradjunk.Ebbe a pár napba belement de ha itt maradnánk nemtudom mennyi ideig "laknánk" a fiúknál.

Gondolkodásomból a testvérem zökkentett ki.

-Sarah gyere már.-szólt hozzám kicsit éles hanggal Ivy amitől kicsit megilyedtem

Gyorsan megöleltem a fiúkat és felzárkóztam nővérem mellé.Sok megbeszélni valónk maradt Kyliannal de úgy éreztem biztos lesz még rá alkalmam megbeszélni vele.

Ivy szemszöge:

Éppen szállnánk fel a gépünkre amikor meghallunk két nagyon ismerős hangot. Sarahval rekord gyorsasággal hátra fordulunk és a két focistát pillantjuk meg. Sarah már fut Kyky karjai közé én viszont Neymarral csak bámuljuk egymást.

-Na mivan, nem úgy volt hogy szeretitek egymást-kiabálta a tesóm szakadva a röhögéstől.

Egy kis mosolyt megengedtem magamnak de utána elkezdtem gyorsan sétálni a Brazil felé. Ő csak egyhelyben állt és várta hogy nyakába boruljak. Mikor odaértem hozzá Ney nagyon meglepett. Ajkaimra tapadt és két csók között belemosolygott csókunkba. Éreztem az erőteljes parfümjét és egyszerűen imádom. Majd mikor elváltunk egymástól apukánkra pillantottam aki karbatett kezekkel várta hogy induljunk, az arckifejezéséről nem éppen a boldogság jutott eszembe. Hát ezekután én egy tapotatt sem fogok Neymar mellől mozdulni de szerintem Sarah is maradna.

-Lányok!Ti meg mit csináltok itt???- nézett ránk undorítóan apukánk

-Itt maradnak!- mondták a fiúk magabiztosan apukánknak.

Mintha a gondolatainkba olvasnának, mi csak egymásra néztünk Sarahval és mosolyogni kezdtünk. Már csak arra gondoltam hogy végre a hugocskámnak is van barátja, és én is összejövök egy focistával. Viszont azt tudni kell apunkról hogy nem nagyon szereti ha "összekeverjük a magánéletet a munkával" bár szerintem ezt semmi nem bejfolyásolja.

(...)

Már "haza" felé tartottunk vagyis csak Neymarékhoz de teljesen úgy éreztem mintha otthon lennék. Neymar leparkolt és bevitték az óriás házba a dolgainkat. Ezek szerint itt fogunk lakni? De Bappenak is van háza vagy nem? Itt lakik Neymarral?

-De ha itt maradunk ki kell vennünk egy lakást..- mondta Sarah.

Én pedig már keresni is akartam a kiadó lakásokat amikor valaki kivette a kezemből a telefont. Neymart pillantottam meg a telefonommal együtt.