Ritmusra!

Gyakorlás

Ma nem lesz vele próbám, így befoglaltam az egyik próbatermet és délután becuccoltam oda. Baromi rosszul esett, ahogyan Louis beszélt velem és nem akarok neki indokot adni, hogy újra megtegye. Ki akarom maxolni azt a kurva felvonást. 

Már este hét óra van, de a felvonás végén lévő hangsúlyos rész még nem megy. Folyamatosan hallgatom újra és újra, majd próbálom lejátszani. Nehéz. Baromi nehéz. 

Az egész rész építkezik és rá kell éreznem, hogy honnan indítsam meg a folyamatot. Gondolkodva nézem a kottát, beleírok egy-két hangot majd újra a számhoz veszem a hangszert és játszani kezdek, de megint nem jól találtam el a kezdetet, mert a végére már nem tudok hova építkezni.

-A második megindított cresscendód túl nagy.- szólal meg egy hang mögülem én pedig ijedten kapom hátra a fejemet.

-A frászt hozza rám.- mondom ijedten Louisra nézve.- Mit keres itt?- kérdem koránt sem barátságosan. 

-Hallottalak és gondoltam segítek.-mondja és letelepszik a zongora elé.

-Tegnap nem akart segíteni. -jegyzem meg, mire bólint.

-De most itt vagyok.-mondja.

-Egyedül szeretnék próbálni, elég nekem, hogy holnap a földbe fog döngölni, nem kell ma is.- mondom, mire elmosolyodik.

-Tudod Harry, volt az évfolyamunkban is egy hasonló temperamentumú diák, mint te. Mindig kiállt magáért, mindenről volt véleménye és nem is tartotta magában. Nem voltunk jóban, aztán dugtunk és még jobban kinyílt  a csipája és már rólam is volt véleménye.- mondja, mire nyelek egyet. Játszi könnyedséggel mondta el, hogy valakivel lefeküdt.- Tudod hol van ma?

-Nem, uram.- mondom és tartom vele a kapcsolatot. 

-Egy közönséges tanár.- mondja.- És még csak nem is itt az akadémián. Valószínűleg te is ismered.- kacsint rám.- Elég közelről.- jegyzi meg kacsintva, majd becsukja az ajtót. Liam. Nem lehet más, hiszen csak vele voltam kapcsolatban abból az évfolyamból.

Louis dugott vele. Mi a szar. Soha nem mondta, csak azt hogy nem szereti a Tomlinson gyereket. Mindig így hívta. Liammal egy évig voltunk együtt, majd egy veszekedés során megütött. Azonnal ott hagytam és azóta nem is kerültem vele kapcsolatba, nem is hallottam róla egészen mostanáig. De honnan tudja Louis, hogy együtt voltam vele? Hiszen ő akkor már nem járt az akadémiára, mert utolsó évesként már a profik között játszott az akadémia falain kívül. 

Annyira felcseszett a kis közjátékával, hogy nem is tudok tovább a darabra koncentrálni. Holnap majd úgyis milliószor eljátszatja velem. 

***

Reggel feszülten keltem, mert tudom, hogy Louissal kell találkoznom. Teljes gyomorgörccsel megyek a próbaterem felé, megint hamarabb, hogy be tudjak fújni. A reggeli kávémat is ott fogyasztom el és közben kipakolok mindent. Kezdés előtt öt perccel már hallom, hogy jön mert valakinek nagyon magyaráz. 

-..őket fogom neked adni heti kétszer.-fejezi be a mondatot, amikor belép a terembe. Nem is rá koncentrálok, hanem arra aki utána jön be az ajtón. Nem csak én de ő is meglepődik, hogy itt lát engem. Hát még én. Nem véletlenül említette őt tegnap.-Jó reggelt.

-Jó reggelt.-biccentek nekik. Liam gyorsan szedi össze magát és belép a terembe.

-Szia.- köszön vigyorogva és felém jön. Amikor felém hajolna én eldőlök tőle és a kezemet nyújtom fel. Kellemetlenül érzem magamat, főleg, hogy ezt Louis is végignézi.

-Hello.- köszönök vissza és a mester felé vezetem a tekintetemet. Érdeklődve figyeli a jelenetet, majd a kottáit pakolja elő.

-Liam Paynet kértem fel arra, hogy segítsen nekem az Önök oktatásában. Sok idő elmegy azzal, hogy nem ismerik fel és ha fel is ismerik a kottában írt dolgokat, nem alkalmazzák. Nekem nincs erre energiám, így ő fog segíteni azoknak akikről úgy gondolom, hogy szükség van rá. - magyarázza Louis nekem, engem pedig lever a víz. Nem fordulhat elő, hogy én kettesben maradjak ezzel az emberrel. -Köszönöm Liam, most mehetsz Jasminhoz, majd kereslek, hogy kikkel lesz még dolgod. -mondja az exemnek, aki csak bólint és még utoljára rám mosolyogva lép ki.