Szakító Próba

9.

Otthon már nem is gondolkodtam a dolgokon csak olvastam és aludtam. A hét maradék része eltelt lazán. Szombaton úgy gondoltam, hogy elmegyek futni a hegyre a többiekkel, legalább látom Tomit. Nem beszéltem vele azóta amióta piáltunk.

9-re sikeresen fent voltam a Nagy Hideg hegyen és a többiekkel beszélgetve megláttam Tomit. Éppen Feri bá'-hoz ment gondoltam én is oda megyek, hogy szóljak jobban vagyok.

Miután Tomi elregélte, hogy neki fáj a térde elmondtam, hogy kb. meggyógyultam de még nem vagyok az igazi.... csak hogy Feri bá' kicsit félre értelmezte a helyzetet...

- Gyerekek tudom, hogy Mia, hogy te beteg vagy na de Tomi... azért, hogy barátnőddel legyél nem kell füllenteni.

- Nem azért mondtam.- szólalt meg nyugodtan.

- Akkor miért álltok most itt?- kis fiús mosolya vicces volt.- Tudjátok mit? Menjetek haza elengedem most nektek az edzést.

óóó a francba. Ezt nem akartam. Edzésről csak Alexa tudja, hogy szakítottunk. A többiek nem... ezért Tomi megfogta a kezem és így sétáltunk el.

Pár száz méterrel később megkérdeztem, hogy ez még is mi volt??

- Hát ez annyi, hogy beszélnünk kell.- ideges volt.

- Miről???

- Arról, hogy szeretlek és nem értem miért jártok Kriszel?

- Te szeretsz? De hát..... szeretjük egymást azért...- Na jó ez gyatrára sikerült válasz volt.

- Mia.... Te engem szeretsz.... ő találta ki igaz?

- Igaz Tomi.... csak annyit piáltál és füveztél, hogy ki kellett találnunk valamit.

- Te nem szereted igaz?- hangja szomorú volt.

- Nem szeretem. Nem tudom szeretni ha szívem máshoz húz.

- És az a csók? Te tudod mennyire fájt nekem az? Összetörte a szívemet....- szemében könnycseppek jelentek meg.

- Tomi ne sírj....- közelebb léptem hozzá.- nekem nem jelentett semmit se az a csók. Én nem szeretem Kriszt. Én téged szeretlek. De köztünk vége van. Te is mondtad később jobban fájna.- lepergett az arcán az a könny ami a szemében nehezedett... közeleb léptem hozzá... letöröltem az arcáról a könnyet majd átkaroltam a nyakát.- Szerelmem... ennek így kell lennie érted? Miattad. Nem is miattam.

- De én szeretlek.... és te is szeretsz... csak egy baj van most semmi más. Pontosabban senki más.

- Te miről vagy kiről beszélsz?- nyugodt voltam.

- Kriszről.... rajta látszik, hogy szeret téged... élvezte azt a csókot és nem csak azt az egyet akarja...- megfogta a derekamat. Majd beleszagolt a hajamba.- Mia kérlek... legalább egy utolsó csókot had kapjak az életem szerelmétől... hülye voltam, hogy eldobtalak... pedig megígértem valamit.... Menjünk áthozzám kérlek.- Ránéztem. Vettem egy mély levegőt és válaszoltam.

- Rendben menjünk át hozzád.- megfogta a kezem, nyomott egy puszit az arcomra majd elindultunk.

20 perccel később beléptünk a házukba. Senki se volt otthon mert a hugának meccse volt. Miénk volt a lakás. Elvette a táskámat és letette majd levette a cipőjét én is így tettem. A hátam mögé lépett és levette pulcsimat. Így zokni egy short és egy trikó volt rajtam. Közelebb lépett és megcsókolt. Kábulatba ejtett ahogy az ajkai az enyémhez értek. Felkapott és felszaladt velem a lépcsőn es letett az ágyára magához húzott és hanyatt dőltünk. Olyan volt mintha egy évezrede együtt lennénk és minden tökéletes lenne. De nem volt az. Sajnos.

Már vagy fél órája feküdtünk így összeölelkezve mikor megszólalt.

-Mia... valahogy jóvá szeretném tenni amit tettem.

- Mire gondolsz?- halk voltam de tudtam, hogy hall.

- Szeretlek. A kapcsolatunkat.

- Én is szeretlek de most kéne egy kis szünet nem?-fájt ezt kimondani.

- Miért kéne szünetet tartani?- ijedtséget hallottam a hangjából.

- Mert tudod... kimegyek 2 hétre Németországba... tudod... néhány német vissza jön velünk mert csinálunk egy kisebb csapatot edzésen.

- Tényleg. Akkor utána rendbe hozzuk a dolgokat?- mosolya olyan gyönyörű volt.

- Igen.- magához húzott és megcsókolt. Égett a szám a csókjától. Felhúzta az ébresztőt és mondta, hogy aludjunk. Ennél romantikusabbat nem tudtam sose elképzelni mint, hogy elaludtunk egymás karjaiban.