JUST APPEARANCE || HyunLix OS ✔

★ N E G Y E D I K F E L V O N Á S ★-- ❝ randevú ❞

❝ Hyunjin szemszöge ❞

-- Felix, szeretnél a vendégszobában lenni, vagy...?
-- Nem! Nem vagyok a vendéged, szépfiú. Vigyél csak az ágyadba!
Tudtam, hogy rossz dolgot tettem azzal, hogy a piával akartam jókedvet varázsolni neki, de nem hittem, hogy sikerül... viszont olyan jókat nevettem, és mosolyogtam rajta, hogy nem igaz. Egyszerűen furcsa részegen látni, és hallani, ahogy flörtöl velem, hisz józanul nem tenné... vagy talán tényleg kedvel engem, vagy érdeklődik utánam, csak nem mutatta eddig? Ez az Ő titka marad.
-- Akkor mellettem alszol? -- kérdeztem mosolyogva, mire bólintott.
-- Nem, te alszol mellettem... Mr. Fagyos Jóképű!
-- Igenis, Lixie.
-- Hehe!
-- De először szeretnél zuhanyozni, ugye? -- segítettem levenni a kabátját, majd a fogasra akasztottam.
-- Persze, hogy igen! Velem jössz? Félek egyedül!
-- Nem megyek, sajnálom. Holnap le fogod szedni a fejem. Viszont vigyázz majd magadra, és ha baj van, kiabálj. Hoztál magaddal ruhát, igaz?
-- Adj a tiédből, Hyunjin-ah!
-- Miért? -- néztem rá kicsit döbbenten, mégis elmosolyodtam.
-- Nem hoztam pizsamát -- válaszolta szintén összeakadó nyelvvel, én meg segítettem levenni a cipőjét, majd eljutni a fürdőig.
-- Várj egy percet, hozok ruhát -- szóltam neki, mire bólintott. Ennek fényében találtam is egy nagyobb piros felsőt, meg egy rövidnadrágot, de mire visszaértem, már nem is volt rajta felső. Láttam már mást, és magamat is félmeztelen, de ő... hogy is mondjam, meglepett, és felettébb tetszett a kilátás. -- Tessék, remélem jó lesz...
-- Kitűnő, thank you very very much, sweetie~!
-- Nincs mit -- mosolyodtam el, majd magára hagytam. Azért hallgatóztam egy kis ideig, de hallottam, hogy sikerült beállni a zuhany alá, ígyhát mentem rendet rakni a hálóban...
Mivel egyedül élek, nem lehet mindig minden patyolat tiszta, bár hétvégén mindig takarítok egy kicsit, mert nem szeretem, ha nincs rend.
Az ágyon ülve pedig csak gondolkodtam az életemen... itt van egy tökéletes esély arra, hogy megszerezzem anélkül, hogy a nyakába zúdítanék mindent. El kell nyernem a bizalmát, ami bizonyára nehéz lesz, és azt se tudom, hogy kezdjem, de... meg kell ragadnom az esélyt, ha kaptam egyet az égiektől.
Felix a szívrohamot hozta rám, hisz megtalálta a szobát - amin nagyon csodálkoztam --, és köszönt.
-- Megvaaagy, én nyertem! -- mutatott rám röhögve, de nagyon arra kellett koncentrálnom, hogy ne folyon ki a nyálam, vagy olvadjak el, hisz eszméletlenül aranyosan nézett ki a ruháimban.
-- Ügyes vagy... uhm, gyere, feküdj le nyugodtan! -- kapcsoltam fel az éjjeli lámpát.
-- Okéokéoké -- indult el felém, én meg felkeltem, és segítettem neki leülni, de ő egyszerűen ledőlt az ágyra, és húzott magával.
Kissé meglepődtem, és csak felette támaszkodtam, hisz nem akartam ráesni...
-- Ugye tudod, hogy birom a fejed? De tudod, a sok ajándékkal semmire sem mész. A tett többet ér a szavaknál, ezt ne felejtsd el, Mr. Fagyos Jóképű! -- bökött a mellkasomra, én pedig képtelen voltam nem kuncogni rajta. -- Mit nevetsz, huh?
-- Csak túl aranyos vagy... tehát cselekedjek? Mit kellene tennem?
-- Hmm... mondjuk hívj el randizni -- bökött arcon.
-- Randizni? Hová szeretnél menni?
-- Azt te tudod, te csacsi!
-- Holnapra kigondolom, jó? -- mosolyogtam.
-- Rendben -- vigyorgott, én pedig késztetést éreztem arra, hogy lefeküdjek mellé, és megöleljem.
-- Jó éjt, Felix, aludj jól. Ha valami baj van, kelts fel, jó?
-- Oké. Jó éjszakát -- bújt hozzám, s nem sokkal később már egyenletesen szuszogott is.