First kiss[Marcus ff.]

§7§

Majd a sikátorbol kinyulva egy kéz befogata a szám és behuzott.

Ilyedten néztem fel az illetőre aki elvette a kezét a számról.
-Szia Mónika igaz? - kérdezte egy számomra ismeretlen férfi, körbelül a húszas évei végén járhatott,magas volt, barna szeme és haja volt.
-Igen - feleltem mert mást nem igazán tehettem volna.
-Nicolas Smith vagyon Marcus & Martinus menedzsere küldött magáért. - válaszolta.
-O.. rendben - mondtam. - Figyeljen sajnálom ami történt, nem szándékosan csináltam...
-Semmi probléma tisztában vagyunk vele, esetleg a szüleiddel tudnánk beszélni, hogy átbeszéljük a dolgokat.
-Nem kifejezetten a szüleim nincsenek itten. - feleltem. - De a nagybátyámékkal esetleg.. - bár nem akartam őket ezzel terhelni de nem volt jobb ötletem.
-Rendben most menjünk az ügynökségre hogy átbeszéljük a dolgokat-mondta, de a iyedt fejemet látva gyorsan hozzátette.
-Ne aggódj, nem lesz semmi baj ez csak formalitas hogy mi legyen ezzel az egésszel mert ez nem csak Marcus karrierére hanem a te életedre is kihatással van. - felelte.
-Rendben akkor szólok a nagybátyáméknak - mondtam s a kicsiba beszálva írtam egy üzenetet neki. A út csendben telt de legalább volt időm atgondolni a dolgokat... Leginkább azt hogy ezután hogyan fogok Marcus szemébe nézni,mert lehet hogy az a csók semmit sem számított s véletlen volt de akkor is az volt nekem az első...
Szóltak hogy megérkeztünk és a szívem a torkomban kezdett el dobogni, mély levegő és kiszálltam a kocsiból. Nagy nehezen megindultam a bejárat felé....

Végre volt időm írni egy kicsit. Így hoztam a folytatást. Igyekszem folytatni ahogy az időm engedi.