orvos látogatás

65 4 0
                                    

Telnek múlnak a napok,hetek. Azóta már megnőtt a pocakom,szinte már nem tudom azt mondani,hogy hát csak meghíztam. Mondjuk az a szerencsém,hogy jön a tél és ugye akkor nem kell olyan rövid ujjú rövid gatya,hanem kint is kabát,bent meg csak ketten élünk. Talán a nyilvános helyek(étterem,bolt, orvos).

 Már szinte beleépítettem a napi rendembe a reggeli kávét. És nagyon szeretem. Van egy különlegesség ám benne: Sangwoo mindig szór a tejszínhabra kakaós szóratot. Talán ettől olyan különleges.

 Aztán amúgy lassan el fog kelleni menni orvoshoz,mert már sokhetes vagyok. Talán a mai nap lesz a tökéletes alkalom. Össze szedtem a cuccaimat,elmentem vécére,addig Sangwoo össze hajtogatta a takarókat és bepakolt a táskájába. Én is végeztem és kimentünk a kocsihoz. Az orvosi rendelő egy kis mellékutcában volt,nagyjából egy 10 percnyi kocsiútra,így hamar odaértünk. Amikor Sangwoo leparkolt,szokás szerint kiszállt,elővette a csomagtartóból a tolókocsit,majd kinyitotta az ajtómat és belerakott. Az orvosi rendelő ajtaja előtt nem volt tolókocsis rámpa,ez megnehezítette volna a bejutást,de szerencsére Sangwoonak nagyon jó a szeme,és meglátott egy széles,kb 1.60-as vaslécet,ezért könnyű volt bejutni. Megfogta a lécet,idehozta majd egy hangos csattanás kíséretében rádbobta a lépcsőre és azon feltolt engem. A rendelőben rajtunk kívül egy néni ült meg egy fiatal nő a kisfiával várt a kisgyerek igazolására,hogy jövőhéten mehessen oviba.

-Látod azt a pulyát?-suttogott Sangwoo a fülembe.- A mi kisgyerekünk is ilyen csodaszép lesz,csak még egy kicsivel szebb. A legszebb. Alíg várom,hogy kiderüljön a neme.

Igazából a mostani vizsgálaton fog kiderülni a gyerek neme,és holnap megyünk megvásárolni a bútorokat meg az egyebeket a kicsikének. Persze ehhez szükséges tudni,hogy egy ifjú lovag szobáját dekoráljuk ki,vagy pedig egy leendő szépségkirálynő lakását.

-162!-jelent meg a kivetítőn.

-Ez a mi számunk,gyere.-mondta Sangwoo,majd megfogta a székem tolókáját és bementünk.

-Jó napot kívánok,miben segíthetek?-kérdezte a doktornő.

-Ultrahangra jöttünk.-mondta Sangwoo magabiztos hangon.

-Mi sem természetesebb.-mondta a doktornő-csak vegye le a kabátját.. Hogyan is szólíthatom?

-Yoonbum.

-Rendben Yoonbum,kérlek vedd le a kabátod,és a pólódat és feküdj le erre a kis ágy szerű vizsgálóra.

Sangwoo felakasztotta a kabátot,majd elkérte a felsőm,hogy majd ő fogja.

-Rendben höl.. Uram?!

Lehajtott fejjel ültem a vizsgáló ágyon és bólogattam.

-Rendben,ne féljen,nem vagyok én homofób. Biszexuális két gyerekes anyuka vagyok. Szóval csak annyi teendője van, Bum úr,hogy nyugton marad,még akkoris,ha csikis az érzés.

-Rendben.-mondtam,de azért kicsit féltem.

A hölgy lassan mozgatta a kis eszközt a hasamon,ami tényleg csikis volt.

-Na látja,ott van a kis utód fejecskéje. Ott pedig a két keze,már eléggé fejlett állapotban.  Az pedig ott a 

-KISFIÚÚ!-kiáltott fel Sangwoo.

-Egyébként az,de én a köldökzsinórra gondoltam..-mondta kicsit zavartan.

-Minden rendben van a kicsivel,szép egészséges kis virgoncka lesz. Azt tudják,hogy mikor várható a szülés?

- Miért,azt ki lehet számolni?-kérdeztem kissé meglepődve.

- *sóóóhajjj* első gyerek?

- Úgyvan.-mondta Sangwoo okoskodó hangon.

- Sejtettem. Na szóval megvan hány hetesen kell figyelni fokozottan,mert akkor születik meg a baba. Könyörgöm,mondják,hogy azt tudják mennyi hetes a gyerek.

-.....-nézett rám Sangwoo

-....-néztem a földet.

- Jézusereje. Rendben,megpróbálom megfogalmazni máshogyan a kérdést: nagyjából mennyi hónapja volt az a hosszú éjszaka,amikor fájdalmat érzett?

- hát olyan 8 hónapja nagyjából.-mondtam kicsit biztos,kicsit nem hangon.

- Hát akkor csomagolják össze a bőröndöt,mert 1 hónapon belül itt lesz a nagy nap.

Mindkettőnk arcára kiült a meglepettség. Mi a halál?!

-Rendben,akkor ha nincs több kérdés,akkor viszontlátásra. Ha megszületik a kicsi,kérem jöjjenek el,hadd nézzem meg a cukorfalatot.

- Jójójóó-mondta Sangwoo,azza a tipikus hangjával,amikor mindenből elege van.- Itt a 20k,viszlát.

A hölgy csak csodálkozott,mert Sangwoo csak úgy megdobja két 10 ezressel. Szó szerint dobja.

-Hazamegyünk Bumi,utána én összecsomagolok neked ruhákat,tisztálkodási dolgokat és ágyneműt egy bőröndbe,te eddig ledőlsz az ágyba és pihenteted magad. Bármelyik pillanatba megindulhat a szülés. Miután megszülted a kisdedet,elmegyünk és megvesszük a kiegészítőket. Ma este laptopon megnézzük,hogy milyen bútorok az elengedhetetlenek,együtt kiválasszuk,és én holnap elfutok érte. Te addig a kocsiban fogsz ülni. Hogyha bárhol szúr,fáj csak szólj és azonnal megyünk be a kórházba! Világos voltam?!

-Igen..-mondtam,közben eléggé zavarban voltam,mert olyan pillangós érzést adott,hogy így törődik velem.

-Okos Bum..-mondta Sangwoo,amivel provokálta az érzelmeimet,de el is érte a célját. 

Felágaskodtam lábújjhegyre és megcsókoltam. Nagyon aranyoos!<33

Eljött az este,a szokásos ágyba vacsorám után Sangwoo elkísért fürdeni,majd utána kikísért az ágyba és ő is elment fürdeni.

- Itthagyom neked a laptopot,kezdj el bútorokat nézegetni.

-Úgylesz.

Sangwoo olyan 10 perc alatt lefürdött,és már vártam,hogy mellém bújjon,de ekkor elkanyarodott a konyha felé. Én kinéztem a kisfiúnak egy tök jó pelenkázót,aminek van 4 fiókrésze és egy nagyon cuki felhős lámpát,ami kimondottan újszülötteknek van tervezve,mert nem olyan erős a fénye. Kis idő múlva kikiabáltam,hogy már hol késlekedik.

- K-kinéztem egy nagyon jó..

- ITTISVAGYOOOK,forró csoki! Csak hogy hangulatos legyen az este.

-K-köszönöm,Sangwoo.-mondtam teljesen zavarodottan.

-Szívesen az én kedvenc kismamapapámnak.-mondta Sangwoo és megpuszilt.

Már nagyon késő volt,amikor végül arra jutottunk,hogy holnap megvesszük a 4 szekrényes pelenkázót,a felhős lámpát,ami nem túl erős,de nem túl gyenge,egy kiságyat,mellé egy kisautós szoptatós párnát,amihez tud bújni és végül egy magas szekrényt,amiben a ruhák lesznek.

-Nem lesz olcsó mulatság..-sóhaajtott Sangwoo.

-Sajnálom....-mondtam lehajtott fejjel.

-NEm a te hibád bogaram!-mondta,kikapcsolta a gépet,betakargatott majd szorosan megölelt.

Így aludtunk ma is el.<33




A véres karjaidbanWhere stories live. Discover now