A véres karjaidban

A nagy nap!

Hajnali 5:40 volt a digitális órámon,amikor arra ébredtem,hogy fáj a hasam. Aztán ahogy ébredezni kezdtem,tisztábban éreztem ,hogy a lábam is fáj,a fejem és a felsőtestem. Muszáj volt szólnom Sangwoonak,mert megígértem,hogy ha bármi fáj,jelzek. És amúgyis erre a hétre esedékes,hogy megszületik a kicsi.

- Sangwoo,fáj a hasam,lábam,fejem és a felsőtestem. Be mehetnénk a kórházba? Tudom,hogy korán van,de elégg...

- Szót se többet,indulunk.-mondta Sangwoo.

Felkapta az előre összekészített táskát,kinyitotta a tolószékemet és indultunk ki a kocsihoz.

Gyorsan beértünk a kórházba,és futottunk a portára. Vagyis én csak ültem és velem futottak.

- Szülészetre jöttünk!-mondta Sangwoo kifulladva.

-Értem. Első emelet,az ajtón egy nagy 5-ös szám van.-mondta a portásnéni.

-Köszönjük.

A lift elég kicsi volt,és rajtunk kívül beszállt egy apuka a kislányával és egy idősnéni.

Végre felértünk az első emeletre,ahol a falon nagyonszép minták voltak. Volt pálmafa,dínó,elefánt,sok szép madár és egy egyszarvú. A hangulat is elég kellemes volt,mivel ilyen nyugtatószerű zene szólt halkan. 

-Szóval ez a gyerekosztály...-tűnődtem halkan magamban.

Ebben a pillanatban egy fiatal nővérke lépett ki az ötös számú ajtón,kezében egy bögre kávéval. Nagyon ismerős volt az arca és a hangja. DE várjunkcsak,ez az a nővérke,akinél nemrég voltam.

-Na megyek,hozok neked is egy bögre jó.... Ohhhh,Yoon úr és a férje?! -mondta meglepődve az ápolónő.

- NEM VAGYUNK ELJEGYEZVE!-mondtuk egyszerre hangosan és vörösen mindketten.

-Nah szóval,eljött a szülés ideje?

- Hát meglehet.-mondtam a nőnek.

-Rendben,akkor keresünk magának egy szép szobát,ahova a férje be fogja vinni a csomagokat. Hmm,TEE, Myaaa! Mára szabad a 2-es szülőszoba?-kiabált be a másik asszisztensnek.

-Igen,elvileg jövő keddre van beírva egy fiatal csajszika. De ma,holnap és holnaputánra tuti szabad.

-Ennyi lett volna a kérdés. Köszönöm.-mondta a nővér.- Te Bum,ez maradjon köztünk,de ez a nő mindent túlbonyolít,fhuu.

-Szóval Sangwoo úr,mi most elmegyünk a 2es szülőszobára. A folyosó legvégén vannak sárga ajtós szobák,azok közül az lesz Yoonbum lakosztálya,aminek az ajtaján egy zsiráf van. Oda kérem vigye be a cuccokat és töltőt hagyjon Yoon úrnak,mert máskülönben este nem tudnak beszélni.

- Dehát most megszül,aztán megyünk haza,nem?-kérdezte Sangwo értetlenül.

-Sajnos ez nem így megy!-nevetett fel a nővér.- Nahh drágáim,köszönjetek el egymástól,én Sangwoonak majd elmondom a látogatási rendet,a tudnivalókat.

-Szia Sangwoo,szeretlek!-mondtam neki halkan,mert nagyon fájt mindenem.

-Énis Bumi,számítok rád!-mondta Sangwoo kicsit könnyes szemmel.

A nővér megfogott és betolt a szülőszobába.

- Na szóval Yoonbum. Elmondom mire kell nagyjából számítani: magának most egyetlen feladata van,az pedig az,hogy itt ezen az ágyon feküdjön. Hogyha olyan érzést érez,hogy mindjárt teljes erőből leszakad a hasa,akkor kiáltson vagy nyomja meg ezt a gombot, Én mindkettőt meg fogom hallani,mivel egész nap itt leszek vagy a szobádban,vagy pedig a szomszéd szobában a gépnél,de mivel az ajtó nyitva lesz,így én is hallani foglak, és te is engem.  

-Rendben,köszönöm.-mondtam a nővérnek.

-Most pedig kimegyek és elmondok egy-két információt a párjának.

Sangwoo nem messze lehetett,mert hallottam a hangjukat,hogy beszélnek.

-Szóval Uram,pár tudnivaló a kórházban eligazodáshoz és ilyesmi cuccosokhoz. A párja alapból hétvégén látogatható,ha valami súlyos dolog történik(de nem fog),arról hívásban értesítjük.

Sangwooval megbeszélt mindent a nővér,aztán hallottam,hogy elköszönnek egymástól és elment.

-Rendben,ittvagyok. Nem érez semmiféle kellemetlenséget?-kérdezte a nővér.

-N-nem.-mondtam halkan. 

Eltelt egy olyan 2-3 óra,amikor borzasztóan fájni kezdett a hasam és úgy éreztem,hogy befostam magam alá. De olyan mennyiséget,mint nagyjából 3 tehén. Elkezdtem kiabálni,hogy valaki jöjjön már. Szerencsére a nővér,-ahogy ígérte-,ittvolt a közelben és szaladt is be.

-Ittvagyok,ittvagyok! Kérem ne pánikoljon! Minden rendben lesz,az orvos már jön és hozza a segítséget is! Tudom,hogy nehéz,de maradjon nyugodt. Én végig itt fogok gugolni és fogni fogom a kezét. Beszélhetünk is közben,amit csak kíván.-mondta a nővérke nyugtató hangon.

Eközben megérkezett a doktorúr és a két nővérke is. A doktor rámnézett,eltátotta a száját,majd ennyit mondott:

-Császár lesz.

Naszóval,nagyon remélem,hogy senki nem fog engem pokolra küldeni,mert a szülést nem fogom leírni. Erre pedig van egy nyomós indokom: nem vagyok se anyuka,se szülésznő,és nemtudom mi van ilyenkor. Viszont azt NAGYON meg szeretném köszönni,hogy ennyien olvassátok/szavazzátok a könyvet! Eszméletlen jó érzés és köszönöm szépen! Nagyon klasszak vagyunk,mert 1. helyen vagyunk Sangwoo #-en,2. helyen killingstalking #-en,9. helyen manhwában,ÉÉÉS mikor utoljára néztem 86. volt a fiúxfiú #-en a 10.4k.ból. Ami azért rendesen odabax! Ha bárkinek bármi megfordul a fejébe,NYUGODTAN írja be oda kommentbe,nagyon nagy örömmel várom az olvasói tanácsokat,min változtassak,mi az ami horrorisztikusan rossz,mi az ami jó.

Mindenkinek gyönyörű szép napot/estét! <33