Miért pont te? -✅

3. Fejezet

- Na hát ez lenne az én szobám! - mutatom neki

- Ok - mondta, és le ült a földre, én is le ültem vele szembe

- Na és mit hoztál tanulni? - kérdeztem

- Kémiát - mondta majd át adta a könyvét és a füzetét és el kezdtem neki magyarázni hogy mit hogyan kell meg oldani... majd háromnegyed óra után el mondtam neki az egész anyagot...

- Érted hogy mit kell csinálni? - kérdeztem és közben rá néztem

- Igen valamennyire már jobban ming eddig - mondta és bele nézett a szemembe és megint nem tudtam nem a szemébe nézni, és arra leszek egyszer csak figyelmes hogy a két zöld szem pár közeledik felém de még mindig a szemembe néz... már majdnem találkozot az ajkunk mikor lentről anya fel szólt...

- Kicsim meg jöttem - kiáltott fel, hála anyának nem történt meg aminek nem kellett volna...
ezért gyorsan el kapom Noah-ról a tekintetemet, hallom anya jön fel a lépcsőn ezért hátrébb ülök hogy legyen meg a meg felelő távolság Noah-val... nem tudom hogy anya mit fog szólni ha meg látja Noah-t... pár perc múlva anya nyitott be a szobámba és egyből meg akad a tekinete Noah-n.

- Kislányom nem is mondtad hogy vendéged van! - nézet először Noah-ra
majd rám anya

- Ja igen teljesen meg feledkeztem róla... na szóval anya ő itt Noah aki azért van itt hogy korrepetáljam őt pár tantárgyból - mondtam

- Aha értem - mosolygot anya ravaszkásan

- Anya!! Nem más miatt van itt Noah hanem Ms. Gomez meg kért hogy
tanítsam őt! - mondtam és már totálisan ciki volt a helyzet... de ahogy láttam Noah-t nem annyira érdekelte ez az egész...

- Na akkor Noah végeztünk is! - mondtam és fel keltem földről, ő is fel kelt

- Jó napot Noah vagyok! - mondta és kezet csókolt anyának,
ami engem nagyon meg lepett!

- Szia, ugyan nyugodtan tegezz szólíts Emily-nek! - mondta anyu mosolyogva

- Rendben akkor Emily - mosolygot Noah, még soha nem láttam őszintén mosolyogva de most ahogy láttam őszinte volt amiért én is mosolyogtam, majd el indultunk le felé...

- Meg kell mondjam őszintén neked...- mondta nekem anya Noah-ra nézve. - Nem értem mi a bajod vele hisz nagyon helyes egy fiú és kedves is! - fejezte be anya ravaszkásan mosolyogva

- Jaa igen, nem mindig ilyen! - válaszoltam, már úgy éreztem hogy nem kapok levegőt annyira kínos volt és zavarba voltam, szerintem látszott is rajtam hogy nagyon melegem van már...

- Mi az Sofie nem mondasz semmit?? - nézet rám Noah kisfiúsan mosolyogva

- De igen, azt hogy milyen meleg lett itt hirtelen
és ideje menned,  holnap találkozunk! - mondtam, majd ki tessékeltem Noah-t mikor már el ment be csuktam az ajtót.

- Csak nem Noah miatt lett meleged?? - nézet rám anya mosolyogva

- Nem - vágtam rá egyből,  fel mentem a szobámba

Meg csináltam a házikat és tanultam is utána el mentem le tusolni a pizsamám ugyan az volt, majd le mentem vacsorázni, és vacsora után vissza fel mentem a szobámba és fél hívtam Emmát.

Üzenetek

Emma: - Szia, na mizu? - kérdezte -
Emma: - Milyen volt?? -

Sofie: - Hát semmi, a végére
már kínos! - mondtam -

Emma: - Nah miért? -