Prológus:

297 26 2
                                    

Van Yokohamától nemmessze egy kisváros, amely megragadt az időben. Mintha párszáz évvel ezelőtt megrekedt volna a múltban. Az emberek az akkor viselt ruhákban járnak, erősek a hagyományok és lassú az élet. Bár néhány folyamat szerencsére fejlődött, mint például az orvostudomány. Így az itteniek egészségesek. 

A település kapcsolódik Japán vasúthálózatához is. Ami miatt a legmodernebb vasúti szerelvények hajtanak át a múltszázadokban megállt látképen. Érdekes látványt nyújtva az ide látogatóknak.

De ki jönne erre a vidékre?

Hát meglehetősen sokan. Turisták szempontjából nagyon is felkapott a település. Hiszen ki ne szeretne egy kicsit visszatérni a múltba, megízlelni, milyen volt akkoriban az élet. Majd örömmel távozni és magunkban elkönyvelni, hogy mennyivel könnyebb a mindennapi élet a jelenben. 

Ha tudsz távozni...

Merthogy a kisváros, ami a turizmusból tartotta el magát rövid idő alatt rémhírekről lett felkapott. 

Emberek, főleg idegen turisták, tűntek el a városban. Mégpedig azon a napon, amikor haza akartak indulni. Nyom nélkül tűnnek el, azok a személyek akik el akarják hagyni a várost.
A rendőrség tehetetlen az üggyel szemben nem is csoda hiszen a saját emberei sem tértek vissza. Egy két túlélője volt a nyomozásnak, akik elhatározták hogy nem tartanak társaikkal vissza a jelenbe. Ők nem tűntek el. Ezzel tesztelték ugyan az elméletet miszerint tényleg a távozással van a probléma. De már rettegnek attól, hogy örökre a múltban ragadnak. Hiszen eddig egyetlen eltűnt személy földi maradványa sem került elő. 

A külföldi kormányok egyre inkább szorongatják a helyi hatóság torkát hiszen nem japán állampolgárok tömkelege szerepel az eltűnt személyek listáján. És az ilyen esetek mindig kiélezettebb helyzetek. A japán rendőrök pedig tehetetlenek az üggyel szemben. 

Sőt. 

Mivel a kommunikáció nem szakadt meg az ottragadt nyomozókkal kiderült, hogy külföldi hatósági személyek is érkeztek a városba, de közüllük senki sem maradt, mire a japán tisztek megkezdték a saját kutatásukat. A helyiek szerint egy rendkívül ködös napon nyomuk veszett. A szobáikat üresen hagyták, nem fizették ki a szállást, és sohasem jelentkeztek ki a hotelből.
Úgy látszik bárki vagy bármi rabolja el az embereket, kifejezetten utálja a nem japán állampolgárokat. 

A helyiek, sajátos gondolkodasukkal egy szellemre gyanakodnak. Aki megúnta a modern világ betolakodását a területre és így próbálja visszaállítani a rendet a városban. De ez nem jelenti azt hogy a helyiek nagyobb biztonságban vannak hiszen közüllük is eltűnt egy-kettő ugyanazon okból, mint a korabbiak. Szeretett volna elmenekülni az általa süllyedő hajóról. Vagy csupan segitséget akart kérni a külvilágtól. 

Ez a helyzet az itt élők dolgát és életét is nehezíti. Hiszen ha nem jönnek turisták, akkor nincs miből fenntartani a települést. Szeretnék ha megoldódna a helyzet és minden eltűnt előkerülne élve és egeszségesen. 

A külföldi kormányszervek természetesen elutasítják a szellemmel kapcsolatos valaszlehetőséget. De a japán hatóságok akiknek a verében, a neveltetésében és a hagyományaiban beletartozik az őseik iránti tisztelet, valamint a szellemek irányitotta világnézet hajlanak erre a lehetőségre. A két álláspont között viszont nagyaból felúton van egy harmadik válaszút. Amely tartalmazza a japánok által tisztelt és időnként félt termeszetfelettit és a külföldiek racionális nézeteit. 

Egy áldott áll a háttérben.

Érdekes módon a felvetés nem a japán kollegáktól származott. Hanem egy amerikai nyomozótól, akinek volt már ügye ilyen személlyel. A yokohamai nyomozók valószínűleg, azért nem vetették fel hamarabb ezt a lehetőséget mert az egyet jelent azzal, hogy ki kell engedniük az ügyet a kezükből. 

Hiszen ha Yokohama vonzáskörében felüti a fejét egy áldottal kapcsolatos probléma, akkor az a Fegyveres Nyomozóiroda feladatkörébe tartozik. A hatóságok kénytelenek átengedni az ügyet az ADA-nak. Amit valamilyen múltbéli kongliktus miatt nem szeretnek. Illetve egyébként sem teljesen bíznak meg a pénzalapú áldott szervezetben. Talán amiatt, hogy az utóbbi időben többet rombolták a város épületeit, mint a Port Maffia.

De miután az egyik helyszínen ragadt kolléga friss tájékoztatásai szerint fizikai formája is van a "szellemnek" hiszen sikerült rálőnie és ezzel fájdalmat, valamint vérző sebet okozni neki, megfordult a helyzet. Az ügyet nem lehetett tovabb a kormányszervek kezében tartani. 

Kénytelenek voltak elfogadni a tényt, hogy egy áldottal van dolguk amit nem intézhetnek egy másik áldott nélkül. A fejlemények után egy nappal hivatalos felkérést küldtek a Fegyveres Nyomozóirodának amiben az eltűnt személyek utáni kutatást kérik.

Két hétnyi szerelem - sskk short novel- BefejezettWhere stories live. Discover now