My Ice Prince [Sunghoon ff.]

Chapter 16

A verseny előtti nap, kimondhatatlanul izgultam és minden Sunghoonon csapódott, hisz egyfolytába rajta csüngtem. Jól estek a szünetek úgy éreztem újra megtaláltam önmagam.

Már sötétedett, de én még mindig izgultam. Sunghoon megint nálunk aludt és vacsorázott is.

-Gondolom nagyon izgultok. - mondta apa.

-Én annyira nem, de Bora nagyon.

-Apa, meddig maradsz még? - kérdeztem.

-Vasárnap megyek haza. Úgy intéztem, hogy megnézhessem a versenyed. - mosolyogott, ahogy én is.

-Mit csináltok vacsora után? - kérdezte anya.

-Nem tudom. - mondtam.

-Elmegyünk sétálni. Megpróbálom csillapítani az izgalmát, hogy aludni tudjon. - mondta Sunghoon.

-Jól van. - válaszolták.

Sunghoonnal aztán éves után felvettük a cipőnket és kabátunk és elmentünk sétálni. Lényegében én mondtam merre menjünk, mert én ismertem a környéket. Szép tavak mellett sétáltunk el és virágok mellett. Sunghoon kezeim az övéi körül fogta, aztán elrakta zsebébe. Néha kicsit beszélgettünk, de nem sokat. Ő teremtette a hangulatot, ami ebben az esetben nagyon nyugodt volt, bár a mosolygást nem bírtam abba hagyni.

-Min mosolyogsz, Bora? - kérdezte.

-Boldog vagyok. Holnap megyünk versenyre azzal amivel annyira készültünk. Aztán sétálunk, közbe fogod a kezem és aztán együtt alszunk.

-Örülsz, hogy fogom a kezed? - kérdezte. Bólintottam.

-Tetszik a telihold fénye is. Egész világos van. Elképesztő. - mondtam.

-Igen. - mondta. - Szerinted lassan vissza fordulhatunk? - kérdezte.

-Akarsz? - kérdeztem.

-Nekem bárhogy jó. - mondta.

-Én még nem akarok. - válaszoltam és mentünk tovább. Aztán lassan elértük a körzetünk végét, így egymás felé fordultunk.

-Na? - kérdezte.

-Menjünk haza? - döntöttem oldalra a fejem. - Még azért korán van. Fél nyolc. Ha nyolcra haza érünk, pont jó.

-Mennyit sétáltunk? - ült le Sunghoon egy padra.

-Csak egy fél órát, még fél óra vissza. - mondtam. - Jó ott ülni? - kérdeztem zsebre dugva kezeim.

-Igen. Ülj le te is. - húzta ki kezem zsebemből és az ölébe rántott. Elmosolyodtam, ahogy arcunk közelebb került egymáshoz. Percekig csak néztük egymást, elvesztem íriszeibe, miközbe azon gondolkodtam milyen lenne, ha puha ajkaink találkoznak. Sunghoon megszakította a szemkontaktust, mikor adott egy puszit a kézfejemre. - Bora... Valószínű nem lesz újdonság amit mondani fogok, de...kedvellek jobban mint egy barátot. Az első pillanattól fogva elbüvöltél és mióta jobban megismertelek, érzelmeim elmélyültek. Remélem, viszonzod az érzéseim, de ha nem akkor...elfeleljthetjük ezt az estét. - hajtotta le a fejét. Pislogtam párat lepődötten. - Na mit mondasz? - emelte fel fejét félve.

-Azt, hogy én is kedvellek és nagyon édesnek találom, ahogy elmondtad. - mondtam. Elmosolyodott szélesen, aztán arca teljesen kipirult és kuncogni kezdett zavarába. Nekem is ezt kellett tennem.

-Leszel a barátnőm? - beharapva száját mosolyogva.

-Igen. - mondtam, de erre már én is zavarba voltam mint annak a rendje.

-Most igazából annyira megcsókolnálak, de...valójában...máshol gondoltam. - mondta. Felkuncogtam.

-Még pedig hol? - kérdeztem.