Chapter 7

206 16 1
                                    

Mikor kimentünk a pálya mellett megállva kerestem meg szemeimmel Heeseungot. - Ott van. - suttogtam Sunghoonnak, aki a korcsolyáját kötötte.

-Elnézést, segíthetek? - kérdezte az edzőjük. Kicsit sem tűnt szigorúnak.

-Csak egy régi barátom van itt, őt keresem.

-Név szerint?

-Lee Heeseung. - mondtam. Megfújta a sípját, mire mindenki megállt egy sorba.

-Heeseung a csinos barátnőd keres. - mondta az edző. Mindenki rám nézett, mire kicsit össze húztam magam mivel elég kellemetlen volt ennyi fiú előtt a koris ruhámba áldogálni. Sunghoon egyből felállt és átkarolt hátulról, ami kicsit vigasztalt. Heeseung sóhajtva kijött hozzánk, majd elfordított aggresszívan.

-Mit keresel itt? - kérdezte.

-Neked mi bajod? Ide jöttelek megnézni és így viselkedsz. Amúgy Sunghoonnal jöttünk próbálni.

-Örülök, hogy látlak, de ennek a bagázsnak nem kívánok lányt a közelébe. Nem véletlen ilyen agresszív ez a játék. - mondta miközbe megölelt.

-Akkor se beszélj velem csúnyán. - szóltam fejbe lökve.

-Csak féltelek. - kócolta össze a hajam. - Nagyon vigyázz rá. - mondta Sunghoonnak.

-Úgy lesz. Na gyere. - fogta meg a kezem Sunghoon. Az elkülőnített kisebb pályára mentünk. - Néha elcsodálkozom a fiúk milyen hülyék tudnak lenni. - rázta a fejét rosszalóan. -Mivel kezdünk?

-Throw Axel. - mondtam izgatottan.

-Elfelejtheted. - vágta rá és elő vette zsebéből a telefonját. - Nem fázol amúgy? Mindig csak cicanadrágba vagy és egy vékony kabátba, na meg ez a sport szoknya ízé. - nézett rá.

-Kicsit hüvős van de nem baj. - vontam vállat. Bemelegítésként tettünk egy pár kört közösen.

-Add a kezed. - nyújtotta ki a kezem, amit megfogott és másik kezét meg a derekamra rakta. Meleg kezétől libabőrös lettem, amit ő nem láthatott mivel azzal volt elfoglalva, hogy helyesen menjünk. - Jól megy. Egyszerre lépünk. - mosolygott rám.

-Valóban. - hajtottam le a fejem. Aztán kinéztük a legegyszerűbb forgásokat. Mókásak voltak, de nem kihívásosak. Ezek egy kezdő is megtudta volna csinálni.

-Krokodil forgást kéne megpróbálnunk. - mutatta meg a forgást.

-Olyan idióta neve van így, mondanád angolul? - sóhajtottam.

-Crocodile Spin, tök mindegy. - forgatta meg a szemét, de mind ketten nevettünk. Az első próbálkozásnál elveszettük az egyensúlyunk és elestünk.

-Én hibám, bocsánat. - álltam fel, nyújtottam a kezem.

-Ez meg az enyém. - húzott le ezzel megint ráesve.

-Yah! Élvezel elesni? - kérdeztem.

-Csak ha beléd esek. - kacsintott játékosan. Felnevettem erre és leszálltam róla.

-Na gyere te szívtipró. - álltam fel segítve neki. Következőnek már egy fokkal jobban ment, csak nem épp voltam biztos, hogy jó helyen fogdossuk egymást mivel elég zavarba ejtő volt. -Sunghoon. Biztos, hogy végig a belső combomat kell taperolnod? - kértem el a telefonját.

-Nem vagyok vak. - mondta felháborodottan. Megnéztük és a derekamat kellett fognia. Jól kinevettem. - Ha bele gondolsz nem sokkal jobb. - mondta. Átgondoltam és egyből kipirultam és megvakartam a tarkóm.

-Valóban. Minek szólaltam meg. - erre ő nevetett ki.

-Let's goouur. - mondtam. Ezután jó volt kezdéstől a befejezéséig. Azon kívül, hogy kicsit kellemetlen volt. Mivel volt még lendületünk ezért elmélyíthettük a mozdulatot. - Hát nem vagyunk ügyesek? - kérdezte zsebre dugott kezekkel.

My Ice Prince [Sunghoon ff.] Onde histórias criam vida. Descubra agora