My Ice Prince [Sunghoon ff.]

Chapter 10

Reggel korábban keltem mint az ébresztőm és Sunghoon is még aludt. Az óra hajnali ötöt mutatott. Sóhajtottam aztán elmosolyodtam felhúzva térdeim. Olyan édesen viselkedett velem az este folyamán Sunghoon, hogy fel sem tudtam fogni, bár ő mindig is iszonyú cuki. Egy pillanatig sem volt egy rossz megszólalása. Imádnivaló. Várjunk!

Egyből abba hagytam a vigyorgást és arcomhoz kaptam.

Miért gondolok én ilyesmi hülyeségekre és miért olvadozom ennyire?

Sunghoonra kaptam a fejem, összeszűkitett szemekkel figyeltem az alvó fiút. Aztán legyintve felhúztam a takarót a földről és betakartam magunkat vele. Nem tudtam visszaaludni, de helyette felöltöztem és előkészítettem a korimat is. Már egyáltalán nem éreztem magam betegnek. Kikapcsoltam az ébresztőt, nehogy felébressze Sunghoont. Ma még sminket is raktam fel, mivel időm annyi volt mint a tenger, még a reggelimet és elkészítettem nekünk anya helyett. Mielőtt elkéstünk volna a suliból felébresztettem Sunghoont vagyis megpróbáltam.

Leguggoltam mellé, de azt sem tudtam, hogyan érjek hozzá, hogy ne essen neki rosszul a felkelés. Aztán eszembe jutott egy hatalmas hülyeség, így próbálva nem nevetni láttam bele a dologba.

-Sunghoon. Sunghoonnie. - zongoráztam karján. Nyitogatni kezdte szemét. - Sunghoonie oppa. - rám nézett aztán nevetni kezdett elég erősen fogva a fejét.

-Mi van? - fordult hasra.

-Sunghoonie oppa, ébresztő. - aegyoztam. Aztán az arcomra egy kis undor magamtól, amit próbáltam lenyelni.

-Ez olyan édes volt! - ölelt át felülve. Kicsit megszeppentem szoros ölelésétől. - Jó reggelt. - simogatta meg a hajam. Felhúztam a szemöldököm lepődötten.

-Amúgy tudod, mennyi időbe telt beállítani a hajam? Ma nem érhetsz hozzá. - próbáltam a helyére simítani.

-Bora, ki mennél egy kicsit viszont? - kérdezte kellemetlenül mosolyogva. Elgondolkoztam mi az oka, hogy kiküld a szóbámból. Mikor eszembe jutott kipirulva mentem feküdtem el a földön kiröhögve őt. - Na~ Bora. Hess. - mondta fülig pirulva. - Komolyan. - felszedve magam rohantam ki a szobámból. Anyukámba botlottam, aki nagyokat nézett.

-Csak fiú. - mondtam ki nevetve. Anya is próbálta visszafogni mosolyát.

-Érthető. Jó reggelt. - adott egy puszit, ahogy én is neki.

-Milyen volt a masszázs? - kérdeztem.

-Ah, ne is mond. Szörnyű volt. Bevan lilulva a hátunk. - felnevettem.

-Én is kaptam Sunghoontól. De az enyém nagyon jó volt.

-Apropó. - lépett közelebb és megnézte van-e lázam.

-Semmi bajom. - mosolyogtam szélesen.

-Azért írok Mrs.Yoo, hogy ma csak dísznek vagy ott. - mondta. Lebiggyesztettem az ajkaim.

-Légyszi. - néztem rá kutyus szemekkel.

-Elfelejtheted. - mondta. Sóhajtva megvártam Sunghoont. Reméltem nem hűlt ki a meleg szendvics. Sunghoon lejött és rám se bírt nézni.

-Sunghoonie. - hümmögött egy igent. Lefelé nézve. Anya addig elment felöltözni.

-Ez az enyém? Köszönöm. - motyogta.

-Remélem nem hűlt ki. De mi bajod? - kérdeztem.

-Szerinted mi? Honnan tudsz te ennyit a fiúkról. Még csak tízenöt vagy. Baromi kellemetlen volt. Olyan gáz, hogy 17 vagyok és nem tudom úgy intézni a dolgokat, hogy... - kuncogni kezdtem.