You are not alone baby

3.Fejezet

2023.03.13.

Ma van első munkanapom,éjszakás vagyok. Reggel kipihenten keltem szerencsére. Ez után megnéztem Lucyt,aki mélyen aludt majd Noaht is,ő fent volt rám. Így őt megszoptattam,majd hagytam további aludni. Gyorsan megcsináltam a reggelit,majd megcsináltam a kávénkat,majd vissza felmentem a szobámba és elkészülődtem,majd elkezdtem rajzolni,hiszen már rég tettem. Majd nyílt az ajtó és bejött rajta Zoe,érdeklődve néztem rá.

-Jó reggelt kincsem!-köszöntem neki mosolyogva,ő csak maga elé nézett én pedig aggódva mellé ültem.-Minden rendben?-kérdeztem.

-Mikor megyek a pszihológushoz?-kérdezte félve rámnézve.

-Pénteken.-mondtam,mire csak bólintott,majd kiakart menni ,de utána szóltam.-Haragszol rám?-kérdeztem könnyes szemmel,mire rám nézett és vissza ült mellém.

-Miért haragudnék rád anya?-kérdezte összehúzott szemöldökkel.

-Mondjuk meg letartoztattam Jeremyt.-mondtam egy gondterhelt sóhaj után.

-Megérdemelte az a senkiházi,senki nem bánhat így az  gyönyörű és jószívű anyukámmal!-mondta ,mire sírva öleltem magamhoz,ő is sírt és a hátam simogatta.

-Nagyon szeretlek kislányom!-mondtam sírva.

-Én is nagyon szeretlek anya!-mondta majd nyílt az ajtó és mindketten oda kaptuk a fejünk,miután elengedtük egymást. Javier jött be rajta.

-Miért sírtok?-kérdezte lebiggyesztett ajkakkal. Mire én gyorsan letöröltem a kezemel a könnyeim

-Nem sírunk édesem,bele ment valami a szemünkbe.-mondtam erőltett mosollyal,Zoe pedig csak helyeselt.-Na de spiric fogatmosni!-mondtam mosolyogva . Ő pedig kacagva futott ki.-Zoe ne aggódj a péntekkel kapcsolatban,nem lesz semmi baj. A sulin se stresszeld túl magad,minden rendben!-mondtam mosolyogva,majd a füle mögé túrtam egy hajszálat. Ő pedig csak bólogatott,majd kiment én pedig a kezembe temettem az arcom.[...]

-Kicsikéim éjjel mamánál lesztek!-mondtam,mire csak bólintottak. -Na de induljunk!-mondtam,majd el is indultunk.  Először Javiert tettem ki.

Ez után Zoe és Leah következett velük be kellett menjek a suliba. Így hát Lucyt betettem a babakocsiba,Noaht pedig az ölembe kaptam. Majd elindultunk a suli udvara felé. Mindenki is megbámult minket,de mi ezt csak nagy vigyorral fogdtuk. Mi csak szexisen sétáltunk végig a folyosón,egy kisfiú el is esett a bámulásunkba,csóró.

-Olyan jók vagyunk.-mondta Zoe miközben hátra dobta a haját.

-Mi mindig is azok voltunk nővérem.-mondta Leah,majd lassan oda értünk az igazgató ajtajához. Bekopogtam.

-Igen?-hallatszodott az ajtó bögül,így bementünk,egy őszülő férfi ült az asztal mögött előtte pedig két nő állt.

-Jó napot!-köszöntünk egyszerre a két lánnyal.

-Jó napot!-köszönt a két nő is.

-Üdvözlöm. Maga lenne Miss.O'Brien?-kérdezte. Mire bólintottam-Roger Brown.

-Igen,örvendek.-mondtam,mikor nyújtotta a kezét,amit el is fogadtam.-Ők a lányaim Zoe és Leah.-mondtam büszkén mosolyogva.

-Nos,mivel mindjárt bencsengetnek így hát a két lány mehet. Ők az osztályfőnökeitek.-mutatott a két nőre.

-Addison Davies-mutatkozott be a szőke nő

-Savannah Thomas.-mutatkozott be a vörös hajú nő is. Ez után Zoe és Leah elköszönt ,majd távoztak.

-Kérem,foglaljon helyet.-mutatott Mr.Brown az asztal előtti egyik székre,mire leültem-Nos pár információt kérnék a lányokról,kezdjük a nagyobbikkal.-mondta,mire bólintottam,majd felvette a szemüvegét és elővett egy papírt meg egy tollat.-Teljes neve?