5-fejezet

19 4 0
                                    

Szerencsére már hétvége van , ezáltal találkozhatok a legjobb barátnőmmel Valentinával , megfogom kérdezni tőle ,hogy mi történt az iker testvérével , remélem ő tudja . Lassan le ballagtam a fehérre festett konyhánkba , előttem állt édesanyám még pizsamában volt és a fekete haja fel volt kötve egy szép kontyba.

-Jó reggelt kicsim – mosolygott rám aggódtam mivel sejtette ,hogy valami nincs rendben velem , de ő nem tud semmiről ,se arról ami Valentinnal történt ,és semmi másról. Nem arról van szó ,hogy nem bízok meg benne de félek el mondani.

-Jó reggelt anya ! – meresztem rá fáradt karikás szemeimet

-Minden rendben van? – kérdezte meg tőlem

-Persze csak mostanában kicsit fáradt vagyok ,tudod túl sok a stressz az iskola miatt, nagyon sok dolgot várnak el a diáktól manapság. – feleltem neki teljesen nyugodtan

Nemsokra a beszélgetésünk után fel mentem a szobámba és elkezdtem készülődni . Egy hosszú ujjú lila toppot fel és egy fehér Cargo nadrágot ,majd tettem magamra egy kis sminket is ami egy pici korrektorból és szempillasirálból állt .
Máris kopogni  kezdett valaki a bejárati ajtón, Valentina volt az .

-Sziaaa kész vagy ? Indulhatunk ?- mosolygott rám kedvesen

-Igen ,mehetünk – húztam fel sietve a lábamra a fehér cipőmet

Lassan elindultunk a park felé ahova menni szerettünk volna ,de persze egy kellemetlen meglepetés ért minket.

-Lányok! Sziasztok – nézett ránk Valentina gonosz iker testvére Valentin .

-Már csak te hiányoztál Vali , miért vagy itt ?- forgatta rá gyönyörű égszínkék szemeit.

-Ne már ,csak Veronikával szeretnék beszélni- nézett rám

-Nem akarok veled beszélni Valentin ,semmit sem akarok tőled most már, folyamatosan rideg vagy és csak bántasz engem és szemét vagy .Mi történt avval az emberrel akivel felnőttem ,akiben megbíztam és aki mindig ott volt nekem? 

-Veronika az az ember már meghalt ,miért nem érted meg ?- nézett a szemeimbe amik tele voltak könnyekkel .

-Nem értelek Vali mindent megtudtunk beszélni ,ezt miért nem tudtuk mielőtt túl késő lett ?- nyögöm ki magamból miközben remeg a hangom .

-Nem fogod megérteni ,inkább hagyjuk – szomorúan sétál el tőlünk, de én csak bőgtem és bőgtem ,már annyira nem tudom hova tenni a viselkedését.

-V , jól vagy ?- kérdezte a legjobb barátnőm
-I..i..igen – motyogtam – Mi történt vele? Kérlek mondd ,hogy te tudsz valamit erről .

-Sajnos nem , egyik napról a másikra ilyen lett ,pont annyira fáj mindenkinek mint neked ,nagyon sajnálom V . – ládúlt könnybe a szeme neki is , immár ketten sírva egymás vállán egy régi padon a parkban .

Haza érve , fel mentén a szobámba és elkezdtem sírni ,nem tudom felfogni mi lett az egykori legjobb barátomból. Egyszerűen hiányzik ,nem tudom szavakba önteni mennyire .


              

Titkos élet Место, где живут истории. Откройте их для себя