•𝔐𝔦 𝔱ö𝔯𝔱é𝔫𝔦𝔨?•

240 7 1
                                    

- Na mesélj milyen volt a randi? - izgatottan ugrált körbe hétfő reggel a suli előtt Léna. Még szívta a cigijét, ahogyan Adél is. A fiúk ilyenkor még nincsenek itt, szeretnek késni általàban mindenhonnan.

- Neked kéne mesélned. Mi még csak ismerkedünk. - karba tettem kezeimet és kíváncsian vizsgáltam a lányt.

- Elvitt vacsorázni, olyan volt mint egy igazi úriember. Hozott rózsát meg minden. - már ahogyan rágondolt a fiúra kipirosodott az arca, nagyon szerelmes a leány.

- Utána? - sejtelmesen néztem a lányt, de a többiek előtt nem akart szerintem róla beszélni, a szemeivel tudatta, hogy majd inkább később.

- Szia. - hirtelen egy erős fiú kart éreztem meg a tarkóm körül.

- Szia Kornél. - a bal vállamon lógó kezét megfogtam az enyémmel, vagyis inkább az ujjaimmal rácsüngtem az övére.

- Kis cukik. - mosolyodott el Léna.

- Mindjárt hányok.- mellénk sétált Nolen is és gúnyolódott rajtunk én pedig csak grimaszoltam neki.

- Értjük nagymenő! - sziszegtem.

A többieket kint hagyva Lénával be sétáltunk az iskolába. Elsétáltunk a teremig és még a folyosón megállított Léna.

- Miből gondoltad, hogy volt más is pénteken? - beleharapott ajkaiba a lány.

- Mert fiatalok vagytok, ezt nem nehéz kitalálni. - nevettem el magam.

- Mindegy is, tényleg volt valami. - izgatottan ugrándozott megint.

- Azért ne részletezd, de mesélj. - fülig érő szájjal figyeltem és ittam a szavait. Örültem a boldogságának.

___
*egy héttel később*

-Szia kupidó. - éppen egyedül ültem a büfében az egyik kis kör asztalnál, mikor Nolen mellém ült.

- Szia nagymenő. - mosolyogtam, közben pedig az otthon elfelejtett matek leckémet írtam idegesen.

- Nem megy a matek? - csíkba húzta a száját, szemöldökeit pedig felvonta.

- Gyűlölöm. -  levágtam a tollamat az asztalra, mikor harmadjára se az az eredmény jött ki, mint aminek kellet volna.

- Nyugi már. - kinevetett a fiú, élvezi ha szenvedek ezt már észre vettem a közel egy hónap alatt. - Az durva, hogy a négyes ötös okos kupidónak nem megy a matek. - cukkolt tovább a fiú. Mióta nálunk volt azóta szinte macska egér játékot játszunk egymással közben pedig ha úgy akad akkor jó hallgatóság vagyunk egymásnak. Érdekes barátság, az is biztos.

- Fogd be. - össze ráncolt szemöldökkel figyeltem tekintetét. - Megírnék egy nap három biosz dogát is, mint hogy egyetlen egy matekot. - fújtattam.
Így, hogy közeledik az érettségi, ami jövő tanév végén lesz, egyre nehezebbek az anyagok. Kint semmi gondom sem volt a matekkal sem, itt minden szart is kell tanulni.

- Kint senki se szereti a matekot? - láttam rajta, hogy nevetését alig tudja vissza tartani, csakis ezért tette fel ezt a buta kérdést.

- Nem Nolen, kint csak a fontos dolgokat tanulunk meg, nem minden szart. - ezzel becsaptam a füzetemet és elraktam inkább a táskámba, feladtam, nem csinálom meg.

- Üdv Magyarországon kupidó. - hirtelen lazán megölelt nyugtatásképpen és úgy találta jó ötletnek, hogyha inkább magamra hagy így matek óra előtt.

ℕé𝕝𝕜ü𝕝𝕖𝕕Where stories live. Discover now