29./ only you

240 6 2
                                    

Két hét elteltével

A babák úgy nőttek, hogy el sem hittük, hogy más két hetesek. Nagyon édes volt mind a kettő. Azt vettem észre, hogy én lányos anyuka vagyok, Charles meg fiús apuka.

Babakocsiba tettük őket és sétálni indultunk a parkba. Egy jó pár órás séta után átadtuk őket Arthuréknak, majd töltöttünk együtt egy-két órát.

Strandoltunk egyet a parton ami már nagyon hiányzott. Elmentünk babaruhákat venni, amiből sosem elég.

Hazamentünk és visszakaptuk a babákat. Nagyon mosolyogtak amitől majdnem elolvadtam.

Arthur és Sofia bejelentették, hogy elmennek valahova kettesben egy órára. Mondtuk, hogy mennyetek nyugodtan.

Mi is elmentünk Jorisékhoz a babákkal, mert Charles haverja már nagyon látni akarta őket.

Jól elvoltunk ott nála, de úgy éreztük, hogy mennünk kell, mert már biztos Sofiaék is otthon vannak. Mi már három órája, hogy eljöttünk.

Lassan sétáltunk hazafelé és közben beszélgettünk. A kislányunk, Zayla elkezdett sírni így megkellett állnunk, hogy megnyugtassuk.

Miután ez sikerült most már tényleg hazamentünk.

Elhatároztuk, hogy nézünk egy filmet közösen miután sikerül elaltatni a babákat. Persze ha sikerül és nem sírnak megint egy órán keresztül a kiságyba.

Betettük a kiságyba őket és most eléggé kivoltak merülve szóval nem is nagyon sírtak.

Lementünk a nappaliba, majd egyszer csak zajt hallottunk. Charles a háta mögé utasított és egy kést vett a kezébe.

Nem akarunk senkit megölni, de kell valamilyen védekező eszköz.

Elindultunk a hátsó bejárathoz és amikor felgyulladt a villany megpillantottunk egy lányt.

Charles elejtette a kését én meg aggódóan ránéztem, hogy mi a baj és ki ez a csaj és ekkor megszólalt.

- Zayla?

Only youWhere stories live. Discover now