Egyformán szerelmesek (Befejezett!)

I. fejezet

Mint minden nap ma is unalmasan keltem ki ágyamból. Felkaptam a pulcsimat és lementem az ebédlőbe. Szerencsére még nem voltak sokan, ezt annak köszönhetem hogy korán kelő vagyok. Sosem voltam az a lusta típus de ez lehet a munkám miatt van. Oda mentem az ételekhez. Vettem el egy tányért és egy kis rizst tettem ki magamnak. Kerestem egy jó helyet ahol senki sem zavar, leültem és elkezdtem fogyasztani ételem.
-Chishiya!- hallottam egy hangot amit már nagyon jól ismertem.
-Szia Kuina!-mosolyogtam rá miközben helyet foglalt mellettem.
-A tegnap este borzalmas volt! Nagyon rossz játékra mentem!-kezdett bele a lány.
-Az nem jó. Ma nekem is kell játszanom.-jelentettem ki. Erre nem kaptam választ. Csak fogyasztottuk az ételünk.
-Én most megyek! Szia Kuina!-áltam fel az asztaltól.
-Szia Chishiya!-mosolygott rám a razta hajú amit viszonoztam. Kimentem az ebédlőből és a lift fele vettem az irányt. Megnyomtam a gombot, valószínűleg a 3.-on volt mert sokára ért le. Beszálltam és megnyomtam a tetőre vezető gombot. Hamar fel is értem, szerencsére senki mással nem találkoztam. Kimentem a liftből és kisétáltam a tető szélére és megálltam ott. Szeretek itt lenni. Néztem a lassan egyre nagyobb tömeget mulatozni. Nem értem hogy tudnak bulizni miközben bármikor meghalhatnak. Ezt irigylem az emberektől de ők is tőlem egy tulajdonságom. Sokan mondják, hogy túl higgadt vagyok, de én ezt szeretem. Sosem szerettem túlreagálni a dolgokat. Egy kis ideig merengtem még amikor a harcosokat vettem észre a medencénél. Gondolom megint valami baj van. Forgattam meg szemem. És ezt jól is mondtam. Egy srácot kerestek. Hallottam a piercinges srác hangját ahogy kiabálja a 3. szabályt majd lelövi a srácot. Sosem bírtam őt. De ő sem engem. Sok dologban hasonlítunk ezért nem öljük meg egymást. Olyanok vagyunk mint Tom és Jerry. Ki nem állhatjuk egymást de nem is bántjuk a másikat. Mások cica harcnak nevezik de nem értem miért. Kis idő múlva megindultam a lift felé. Megnyomtam a gombot és a 3.-ról jött fel értem. Beszálltam és megnyomtam a földszíntre vezető utat. Amint le értem ki is viharoztam a medencéhez. De nem figyeltem és neki mentem a fekete hajúnak.
-Figyelj már Shuntaro!-forgatta meg szemeit. Én csak tovább mentem. Leültem egy napágyra és tovább néztem az embereket. Közöttük észre vettem a fegyverest amint egy felest húz le. Néztem rá mint egy hülye. Ő meg rám nézett. Egy pár percig szemeztünk majd megtörtem ezt. Felálltam és elindultam az ajtó felé. Bementem majd a lifthez mentem. Megnyomtam a gombot, kinyitódott  az ajtó és beszálltam. Megnyomtam a 2.-ra vezető gombot. Az ajtó majdnem össze csukódott de egy fegyver cső megállította. Belépett a személy és megállt előttem. Nem akartam a szemébe nézni de kényszerített rá.
-Minek néztél szöszi?-horkant fel.
-Nem néztelek!-válaszoltam flegmán.
-De néztél! Nem vagyok még részeg hogy ne tudjam!-hajolt le hozzám mivel köztudott, hogy alacsony vagyok.
-És ha néztelek? Akkora nagy baj?-unott arcal néztem.
-Talán!-nyalt végig alsó ajkán.
-Oké! Akkor mehetsz is!-toltam el magamtól.
-Nem megyek! Én is a szobámba tartok!-féloldalas mosolyra húzta száját.
-Remek!-forgattam meg szemeim mire fel értünk én kiviharoztam. Hátra pillantottam de láttam, hogy nem felém jön. Megkönnyebbülten léptem ajtóm elé. Kinyitottam az ajtót majd beléptem magánszférámba. Becsuktam az ajtót és az ágyamra vetődtem. Gondoltam egy pihenés nem árt. Pár pillantás után be is aludtam. Nem is értem hogy.