𝕋𝕖𝕜𝕖𝕣𝕘𝕠̃𝕜 𝕀𝕕𝕖𝕛𝕖

Roxmortsi duplarandi

Elérkezett a Roxmortsi szombat. A tekergők terve készen állt-Petert is bevették, ő biztosított egy külön asztalt Jameséknek. Remus és Sirius pedig megbeszélték hogy a Eddteremben ebédelnek együtt.

Szombaton tizenegykor négyen indultak Roxmorts felé. Sirius ment Lily mellett, hogy ne legyenek annyira feltűnőek, és próbálta viccekkel lefoglalni a lányt.
-Na és mér' éhes mindig a hold?
-Nem tudom, mondjad-sóhajtott a lány.
-Mert egy hónapban csak egyszer van tele!
-Csak...-hallatszott hátulról Remus morgása.
-Nyugi Rem, tudok jobbat is. Mi a fúria kedvenc fája? Hát a fúriafűz-röhögött, mire Remus fejbecsapta-Naaa, ne légy mérges, édes..!
-Hagyjad már az édesezést Sirius-förmedt rá James.
-Mi van Jamie cicaa, csak nem féltékeny vagy?
-Mivan te buzi-lökte meg a Potter fiú.
-Nahh, nem káromkodunk cicuus-paskolta meg Sirius James fejét. Ekkor viszont ahoz a sarokhoz értek ahol Remusék a megbeszéltek alapján leváltak.
-Várjatok!-kapott a fejéhez remek színészi képességekkel Remus-A suliban hagytam a pénzem! Sirius, nem kísérsz vissza?
-Nemááár Remus!!! Hogy lehetsz ekkora szerencsétlen?
-Naa, lécci!!!
-Oké... James, Lily, majd jövünk vissza!-indultak el a Roxfort felé.
-Tudom mire megy ki a játék! Halljátok?! Ahh rohadjatok meg, James ugye legalább te fizetsz?-hallatszódott Lily szóáradata.

-Megcsináltuk-pacsizott le a két fiú az Eddterem előtt.
-Hát jahh, de már ne foglalkozzunk velük, koncentráljunk mi is a randinkra!
-A minkre..?-kérdezte zavartan Remus aztán a Black fiú betolta az ajtón.
Az Eddterem egy szépen berendezett, kicsi étterem volt nagyon finom ételekkel. A két fiú leült egy kétszemélyes asztalhoz majd magukhoz vették az étlapokat.
-Holdsaláta... hmm... Rem, nem akarsz egy vérfarkas falatkák menüt, holdsalátával?
-Hogyne... na és te egy jó arconbaszást a salátáddal?
-Minden álmom-vigyorgott Sirius-A salátát ejtem, de a vérfarkasfalatkákat meg kell kostolnom bocsi...
-Jó napot uraim!-jött meg a pimcér-Mit rendelnek?
-Én egy rizsessüveget kérek mártással, a barátom pedig vérfarkasfalatkákat krumplival. Italnak pedig két korsó mézsört-adta le a randelést Remus.
-Máris hozom-sietett el a pincér.
-Sirius... egy hét múlva lesz a karácsonyi bàl, szerinted Mona igent mondana?-kérdezte hirtelen.
-Őt akarod meghívni?-fintorodott el azomorúan Sirius.
-Ki mást?
Engem-gondolta.
-Nem tom... biztos igent mond...-vont vállat-De szerintem még várj egy kicsit vele...
-Najó, Sirius. Látom hogy valami nem stimmel! Akárhányszor szóbakerül Mona, kiakadsz! Mi van veled?
-Semmi-kamuzta.
-Ezt nem fogom elhinni-húzta össze a szemét Remus-Ugyanis rájöttem a titkodra!-jelentette ki, mire Siriusnak kihagyott egy ütemet a szíve-Te már ismered Monat. Szexuálisan-tette hozzá. Sirius egyszerre volt csalódott és megkönnyebbült hogy Remus nem találta ki.
-Hát... öhmm-nem tudta hazudjon e. Ha nem hazudik Remus tovább faggatja, ha hazudik akkor be kell avatnia valahogy Monat a kamuzásba és elmondani neki a szerelmi életét-Nem, nem feküdtem le vele-jelentette ki-Viszont részemről a vita lezárva, nem akarok erről beszélni!
-Oké...-sóhajtott Remus.

Körübelül egy óra múlva jóllakottan indultak a megbeszélt találkozóhely felé. Amikor azomban odaértek, megdöbbentő látvány fogadta őket: Lily és James egymást átölelve falták egymást.
-Szerintem hagyjuk őket-indult el a kastély felé céltudatosan Sirius, de Remus megfogta a kezét és visszahúzta.
-Sirius... nem akarok veled rosszban lenni és látom hogy utálod Monat... azt akarod hogy ne hívjam el?-Sirius legszívesebben rávágta volna hogy igen, de meggondolta magát.
-Nem, dehogy... az a fontos hogy boldog legyél...

Ezt a döntését viszont már másnap megbánta.
-Siriuus, légyszivess, segíts-nézett rá könyörgő tekintettel Remus, másnap reggel-Nem tudom hogy hívjam el!
-Először is szedd össze magad-próbálta megőrizni nyugalmát a Black fiú.
-Dee mi van ha nemet mond?
-Tudod mit? Akkor meg se próbáld! Ha nem bízol a sikeredben, akkor nem is lesz sikered!
-Igazad van... elhívom!-indult ki céltudatosan az ajtón, majd azzal a hévvel vissza is fordult-De azért elkísérsz, nem?
-Dehogynem, édes...-pattant fel Sirius. Lementek a nagyterembe, ahol meg is találták a lányt. Remusnak viszont a cél előtt ment el az összes bátorsága, de annyira hogy Siriusnak kellett a lány elé tolnia őt.
-Öhmm... Szia Mona-kezdte lámpalázasan.
-Szia Remus-mosolygott a hollóhátas. Undorító... Gondolta a Black fiú.
-Amm... szóval... arra gondoltam hogy nem lenne-e kedved velem jönni a karácsonyi bálra?-bökte ki.
-Úristeeen, Remuus-ugrott Mona Remus nyakába-Dehogynem! Úristen, de vártam hogy elhívj!-ujjongott a lány, majd vágyakozón Remus szemébe, majd szájára nézett.
És... és akkor hirtelen megcsókolták egymást. Sirius nem látta pontosan ki mozdult először-elfoglalta a szörnyű látvány. Ahogy Remus átkarolja a hollóhátas lányt, ahogy összeérnek az ajkaik. Sirius magát képzelte a lány helyébe: ahogy őt csókolja és ahogy őt öleli át Remus. Nem bírta tovább. A könnyeit elrejtve sietett ki a nagyteremből, és céltalanul kezdett a kastélyban mászkálni. Végül talált magának egy üres termet, ahol a büszkeségét félretéve elsírta magát.