𝕋𝕖𝕜𝕖𝕣𝕘𝕠̃𝕜 𝕀𝕕𝕖𝕛𝕖

A karácsonyi bál

Sirius, bár az öccsével eltöltött délután óta külső szemmel nézve sokkal jókedvűbb volt, legbelül még mindig ürességet érzett. Akárhányszor ránézett Remusra, mindig az jutott eszébe, hogy már talán az életben nem jöhetnek össze. De igazán nem is ez keserítette el a legjobban. Talán, ha ugyan olyan kapcsolatban lennének, mint közel egy hete, teljesen boldog lehetett volna. De nem, Remus szinte semmit nem foglalkozott vele.
-Neked kéne odamenni hozzá és beszélgetni! Ha itt kuksolsz a szobádban, nem lesz sose olyan jó a kapcsolatotok mint amilyen volt!-mondogatta mindig az öccse. Sirius kijelenthette hogy depressziós pillanataiban, Regulus volt a legnagyobb vigasza. Vele rengeteg időt töltött újjabban és Shopievel is sokkal jobb lett a kapcsolata.

Pénteken végre elérkezett a bál. Talán napok óta először ült mind a négy tekergő együtt a szobájukban.
-Sirius, végül kivel jössz?-nézett barátjára James.
-Lianaval...
-Ahaaa... eskü vágom ki az-mondta ironikusan majd a homlokához kapott-Jaaa, az a csaj, aki miatt összevesztetek Remussal!
-Hát, hívhatjuk így is-vigyorgott a Black fiú Remusra. Remus viszonozta a mosolyt-Nahh, öltöznünk kéne!
-Jó ötlet! De előtte Sirius, sürgős megbeszélni valóm van veled!-húzta be a wcbe James a fiút.
-Nagyon remélem tényleg csak beszélgetni akarsz...
-Hülye-forgatta meg a szemét a szemüveges fiú-Szóval, emlékszel hogy megbeszéltük, ha te segítesz nekem összejönni velem Lilyvel, szétszakítom a Ronát!
-Emlékszem, de mi az élet az a rona?
-Remus és Mona shipneve-legyintett-szóval van egy tervem! Iszol a bulin-ugye nem vagy terhes?-de csak annyit hogy ne rúgj be és lesmárolod Remust, Mona szeme láttára. Remus is inni fog, vissza fog csókolni-suttogta izgatottan James.
-Okés. Először is: nem, nem vagyok terhes. Másodszor: hogy a faszomba ne rúgjak be ilyen szerelmi bánattal?
-Szerintem ha cserében szétszakadnak, túléled-vont vállat.
-Nem is tudod hogy gyűlöltelek mindhármatokat-ölelte át Sirius, mire James feszengve kihátrált az ölelésből.
-De, sejtettem... de eléggé el voltam foglalva az utóbbi időben...
-Gondolom. Jily minden előtt-kacsintott a Black fiú majd mindketten visszamentek és öltözni kezdtek. Egyikük sem vették észre Remus szomorú pillantását a hátukon...

~Remus szemszöge~

A nagyterem gyönyörűen fel volt díszítve. Mona halványkék ruhája is gyönyörű volt. De a csókja nem hozott lázba. Bezzeg a Black fiú mosolyakor görcsbe rándult a gyomrom...
Mindent hallottam amit a két legjobb barátom beszélt az öltözőben. Bár nem vagyok benne biztos hogy Siriusnak tetszek-e, ez a beszélgetésükből nem derült ki teljesen, de az biztos hogy a hallottak ráébresztettek: teljes mértékben elhanyagoltuk Siriust. Főleg én. Minden időmet Monaval töltöttem, annak ellenére hogy Sirius a legjobb barátom és... hát Monaval sem a legjobb a kapcsolatunk.
Legalábbis az én részemről. Egy ideje nem érzem hogy szeretném. Bár... éreztem ezt valaha? Olyan hirtelen jöttünk össze... olyan elhamarkodottan csókoltam vissza.
És akkor bevillant: az első csókunk. Sirius ott volt. És elment. Akkor betudtam annak hogy nem akarja végignézni a romantikánkat. De mi van ha más oka volt rá?
-Édes..?-nézett rám tétován Mona. Ki is hívott így viccből?
-Igen?
-Csak... olyan fura fejet vágtál... bemegyünk?-intett a nagyterem felé.
Bólintottam, bementünk. Az egész terem piros és zöld volt, a mennyezetről esett a "hó". A pultnál megpillantottam Siriust és Lianat. Beszélgettek. Nem csókolóztak, nem volt semmi tipi-tapi... ez nem Siriusra vallott.
-Remuuus? Mért nem figyelsz rám?-fürkészte az arcom Mona.
-Figyelek, persze... Mit is mondtál?
-Figyelsz-volta fel a szemöldökét.
-Aha.
-Jó okés... Annyit mondtam, nem bánnád-e, ha lassúznék egy barátommal?-kérdezte.
-Nem, dehogy-mosolyogtam. Én smárolni készülök Siriussal, egy tánc belefér...
-Hello, Lupiiin!-jött oda hozzám Sirius, tiszta részegen. Ennyit arról hogy nem rúg be.
-Szia, Sirius. Mennyit ittál?
-Ááhh... hát én nem... nem sokat, egy iiicii piicit-kortyolt egy nagyot a pezsgőjéből-Mond csak... Hol van Mon... Mona?
-Táncol. Valakivel-vontam vállat.
-Oohho-csillant meg a szeme-Szakítottatok?
-Még nem...
-Nem baj aaz... Gyeree-rángatott ki a nagyteremből. Kézenfogva vezetett, majd leültetett egy fa alá, az udvaron ő meg megállt előttem.
-Tudom hogy részeg vagyok. Tudom hogy barátnőd van. Tudom hogy nem vagy buzi. De én az vagyok okés?!-förmedt rám-És szeretlek, haallod? Szóval rohadt rosszul esik hogy nem figyelsz rám és... Rohadj meg a hülye barátnőddel eggyütt!-mondta idegesen és a hangja meglepően józan volt. Leült mellém.
-Sirius...-néztem mélyen a szemébe-Nem szeretem Monat...
-Az jó-vigyorgott-És engem?
-Hát... amilyen részeg vagy, úgyis elfelejted reggelre-mondtam és hirtelen felé hajoltam. A szemébe néztem és amikor láttam benne a szerelmet, megcsókoltam. Belemosolygott a csókunkba.
-Nem vagyok ám részeg...-e hallatán lassan elhúzódtam tőle, de ő visszarántott.
-Sirius...-leheltem az ajkaira-Ezt szerintem mindketten felejtsük el-mondtam szomorúan.
-Nem akarom elfelejteni-nézett rám szinte könyörgően.
-Szakítok Monaval. De... Sirius, az hogy te és én...
-Szerintem tökéletes kombináció-csókolt meg újra.