𝕋𝕖𝕜𝕖𝕣𝕘𝕠̃𝕜 𝕀𝕕𝕖𝕛𝕖

Éjszaka a toronyba

Mint kiderült, Sirius éppen annyira volt csak részeg, hogy még teljesen tudatában volt annak amit csinál, de előbb cselekedett mint gondolkodott. Valószínűleg ezért férkőzött a lelkébe a késztetés hogy leplezze le az érzéseit, és valljon szerelmet nekem.
Az iskola udvarán, egy óriási fa alatt, egymás mellett feküdtünk és néztük a csillagokat. Vagy legalábbis én azokat néztem, Sirius viszont inkább engem szuggerált mosolyogva, ahogy a szemem sarkából láttam.
-Remus...-suttogta.
-Hmm?
-Tudsz róla hogy elég jóképű vagy?
-Nem sokan mondják...-néztem rá mosolyogva-De te is az vagy ám...
-Tudom-jelentette ki magabiztosan.
-Hogy te mekkora egy egoista barom vagy-löktem meg.
-Remus, most mi lesz... velünk?-kérdezte komolyabb hanra váltva, amiből tisztán kiérezhető volt a reménykedés és a félelem.
-Hát... Nem kéne az egész sulinak megtudnia-köhintettem.
-Várjunk, azt hogy ma random csókolóztunk, vagy azt hogy együtt vagyunk?
-Egyiket se fogadnák túl jól szerintem... De-sóhajtottam egyet és mélyen a Black fiú fekete szemeibe néztem-a másodikat.
-Szeretlek Remus-csókolt meg újra. Olyan érzelmesen, hogy ennél éreztem meg igazán: szeretem Siriust. Teljes szívemből. Amit érzek már régóta nem lehetett barátság. A boldogság és az izgalom, amit minden hajnalig nyúlódó beszélgetés, és minden egymás szemébe nézéskor éreztem. A vágy, amit akkor éreztem, mikor még tavasszal az ölébe kellett ülnöm, egy egyszerű felelsz vagy mersz feladataként. A boldogság amikor arra kér, korrepetáljam bájitaltanból. Ezek mind mind arra utalnak hogy egy ideje már nem csak barátként gondolok a mellettem fekvő fiúra.
-Min gondolkozol?-kérdezte hirtelen és én csak akkor realizáltam, hogy már vagy egy perce mosolyogva meredek a semmibe.
-Egyrészt hogy mekkora barom vagyok, hogy még csak most jöttem rá hogy szeretlek...
-És, látod, még ahhoz is én kellek, hogy erre rájöjjél... Rohadt okos vagyok! Na, és mi a második?
-Hogy nekem még lesz egy egész érdekes beszélgetésem Mona-val...-húztam el a számat.
-Ohh tényleg, neked barátnőd van-Sirius hangjából tisztán kiérezhető volt, hogy még neheztel rám, amiatt hogy elhanyagoltam az utóbbi időben.
-Segítesz? Te rengeteg emberrel szakítottál már...
-Hát ez így nem teljesen igaz... Én a csajokkal össze se jövök! Nemhogy szakítani!-védekezett.
-Más szóval, kihasználod őket?
-Neeeem! Csak tudod, valamivel el kellett terelnem a figyelmemet a szétcseszett életemről-vont vállat, majd a karját nyújtotta felém, hogy húzzam fel.
-Amúgy, mi van a legújabb csajoddal? A hollóhátassal?-kérdeztem, mikor már mindketten talpon voltunk.
-Áhh, Lianaval még csak le se feküdtünk. Szerintem első olyan lány-persze Lilyn kívül-akivel tényleg barátok vagyunk, nem csak kihasználom-mondta ezt olyan hangon, mintha büszkének kéne lennem rá emiatt.
-Ohh, nagyon jófej dolog ez tőled, hogy nem csak megkeféled-ironizáltam.
-Ugye? Én is így gondolom-Sirius vagy nem vette észre az iróniámat, vagy teljes mértékben ignorálta. Ha tippelnem kéne, az utóbbi.

Egy órával később, egy szakítást és James folyamatos fürkésző tekintetét túlélve, végre megint kettesben lehettünk Siriussal, hogy nyugodt körülmények között is át tudjuk beszélni a ma történteket. A csillagvizsgáló toronyba ültünk le egy pokróc és két bögre forrócsoki társaságában.
-Okss, szóval első és legfontosabb kérdés... kiknek mondjuk el?-tettem fel a kérdést.
-Háát, James és Regulus vagy egy éve azt hallgatja, szóval szerintem lelki megváltás lenne nekik, ha összejönnénk, Sophie is...
-Várj-váárj...-tettem magam elé a kezem-Mit mondtál?
-Ömm... azt hogy Regulus és James tudják hogy odavagyok érted..?
-...már egy éve?-néztem rá elképedve.
-Hááát, talán egy kicsit több. De amúgy, jahh. De ne gondolkozzunk a múlton... Éljünk a jelenben-nézett mélyen a szemembe, majd lassan elkezdett közeledni felém. A szánk összeért és mindketten belemosolyogtunk a csókba.
-Hogy te milyen bölcs lettél hirtelen-suttogtam.
-Mindig is bölcs voltam, csak te ezt nem vetted észre-kezdte megint fényezni magát, amit azzal állítottam meg, hogy az ölébe hajtottam a fejem, így egyszerre láthattam az arcát és a csillagokat. Mosolyogva lepillantott rám, majd a tincseimmel kezdett el játszadozni.
-Jóéj Sirius...
-Jóéjt édes...

Na szóvaaal
Rengeteget késtem ezzel a résszel, és télleg srryyy emiatt😭
Dee kész🤩
És nagyon örülök h tetszik a storym🥰