Thorki. (Thor x loki) Lehet benne enyhe 18-as karika!! Melegeket ábrázol, akiket undorít a téma, takarodjon. Thor és Loki NEM testvérek! Ez a filmben is így van. Jó olvasást! _________________________________________
Letettem a borospoharat, és nagyot sóhajtva meredtem magam elé. Rákönyököltem az asztalra, és az ajtómat kezdtem szugerálni, hátha betoppan a szőke hercegem, és megment. De nem jött el. És ez így ment nap, mint nap. Én vártam. Thor sosem jött. Bár, miért jött volna? Nem vagyunk barátok, még csak ismerősök sem. Mi vagyunk Asgard hercegi, Odin fiai. Se több, se kevesebb. De én nkor Thor-al játszottam, nem kerülték el a figyelmemet a gyönyörűen szikrázó, kék szemei. Mintha a csillagokat látnám bennük. És ez nekem minden pénzt megér. De tudom, ő nem gondol rám így. Ezer nő veszi körbe, Sif, Valkűr és még az az idegesítő Jane Fostner is. Miért kívánná meg pont a testvérét, pont engem. Igaz, mind tudjuk, hogy valójában nem vagyunk vérrokonok... de a dolgok súlyán ez nem nagyon segít.
És ekkor nyilt az ajtó.
- Loki- hallottam meg anyám hangját.
Egy pillanatra tényleg azt hittem ő jött. Csalódnom kellett, de ezt elrejtve, mosolyogva néztem fel anyámra.
- Igen anyám?- kérdeztem.
Frigga nem tűnt boldognak. Szánakozó, könnyes szemmel nézett rám.
- Tudok róla.
- Mégis miről?- nevettem fel hitetlenkedve.
Anya viszont nem mosolyodott el.
- Tudok róla, Loki. Csak azt mond meg mióta.
Megpróbáltam úgy tenni, mintha nem érteném miről beszél. Viszont sejtettem, hogy mit tud. És ha azt amire gondolok... hatalmas bajban vagyok.
- Én nem tudom miről beszélsz anyám!- próbáltam hárítani a dolgot továbbra is.
Frigga nagyot sóhajtott, és letett elém egy fényképet. Amin én és a bátyám voltunk. De a képen Thor elöl áll, az első szerelmével, éppen csókolóznak. Én pedig mögöttük, könnyes szemmel, es elképesztő féltékenységgel a szememben.
- Ez csak egy kép- nevettem fel ismét, de éreztem, hogy szorul a hurok
Frigga ekkor, mélyen a szemembe nézett.
- Ne hazudj Loki. Egyik este az ajtód előtt mentem el, és meghalottam a hangodat. Magadban beszéltél, ami nem volt újdonság, addig amíg meg nem halottam miket mondasz. Most nem szeretném elmondani mik voltak azok, csak annyit mondj, hogy mióta?
Lehajtottam a fejem. Egy könnycsepp gördült végig az arcomon.
- Hét éves korunk óta- motyogtam
Frigga hátralépett.
- Loki, akkor tényleg igaz? Tettszik neked Thor? De hiszen ez... ez nem normális.
Felálltam a székből, és letöröltem a könnyeim, majd kihúztam magam.
- Nekem nem tettszik Thor anyám. Én szeretem őt, teljes szívemmel, és testemmel szeretem őt. Mindenemet odaadnám neki, meghalnék és élnék is érte. Thor a mindenem anyám. És bocsáss meg nekem.
Térdre estem. A tenyerembe temettem az arcomat, mire Frigga csak egy ideig nézett, majd a fejem tetejére helyezte a kezét. Majd kiment a szobából.
Az este azon az estén se volt nyugodt. Az Asgaridak kiabáltak, én pedig már megszoktam hogy rájuk az alszom el. Folyton anya szavai jártak az eszembe. "Ez nem normális". És igaza van. Hogyha valaha megtörténne Thorral... mit szólna a nép? Én csak egy idióta vagyok, idióta ábrándokkal. Az oldalamra fordultam, amikor ajtócsukódást hallottam. Valaki bejött a szobámba. Nem fordultam vissza, hiszem biztos voltam benne, hogy Frigga az. Nem akartam még egy beszélgetést. Az előző is eléggé a szívemig hatolt. Ám ekkor egy test nehezedett mellém, az ágy besüppedt mögöttem. Ez nem anya... ez Thor! Az izgatottságomat legyűrve, maradtam az eredeti pozícióba. Ekkor Thor kezét éreztem a csípőmön. Próbáltam nem összerezzeni. A pír elöntötte az arcomat. Mit kereshet itt pont ő? Mit csinál a testvére szobájában?
- Szeretlek Loki- szólalt meg.
Könnybe lábadt a szemem. Ezt csak álmodom. Ezt biztosan csak álmodom. Ez nem lehet a valóság. Így hát nem mozdultam.
- Szeretlek testvérem. Jobban, mint ahogy egy testvérnek szeretnie kéne a másikat. Szerelmes vagyok beléd.- mondta ki.
Elmosolyodtam és szólásra nyitottam a számat.
- Én is szeretlek téged Thor.- suttogtam.
Ekkor a fivérem óvatosan megfogta a vállam, és maga felé fordított.
- Hát szeretsz?
Bólintottam- a csillagokat is lehoznám neked az égről
Thor nem habozott, egy pillanat alatt az enyémre tapasztotta a száját, úgy fedezte azt fel, mint egy kisgyerek a vidámparkot. A nyelve körbe körbe járt a számban, én meg örömmel csókoltam őt vissza. Viszont egy valami miatt meg kellett szakitanom.
